A beszédmegértés (receptív beszéd) zavara - F80.2

Ebben a zavarban a "beszédmegértés a gyermek korának megfeleli szellemi szintje alatt van, látszólag minden esetben a kifejező beszéd is markánsan érintett, és szó- és hangképzési rendellenességek is vannak" (BNO-10, 1998. p. 122.).

Erre a zavarra a leírás alapján tehát jellemzőek mindazok a tünetek, amelyek a kifejező (expresszív) beszéd zavara esetén fennállnak. Emellett azonban a gyermek nehezen érti meg a hozzá intézett szavakat, mondatokat, holott hallása ép. A gyermek intellektusa (amelyeket úgynevezett nonverbális tesztekkel mérnek) ép, tehát egyéb kognitív képességei megfelelően fejlettek.

A beszédmegértés zavara már az óvodás korban nyilvánvalóvá válik. A gyermek csak az igen rövid, egyszerű közléseket képes értelmezni, az életkorának megfelelő komplexitású és hosszúságú mondatokban hozzá intézett információkat nem érti. Különösképpen így van ez a térre és időre vonatkozó információkkal kapcsolatban. Az iskolában ez nagyban nehezíti az információk, szóban, és később írásban hozzá intézett közlések megértését. A szövegértéssel, szövegértelmezéssel komoly problémák jelentkeznek.  A megértés problémája mellett gyakran még makacs beszédhanghibák is jelen lehetnek a beszédben.

A beszédmegértés zavarának oka szintén nem tisztázott. A háttérben az idegrendszer egyes területeinek funkcionális zavarát feltételezik. Előfordulhat genetikai háttér, de többen a beszédhangok differenciálásának kialakulási szakaszában, azaz a beszédfejlődés korai periódusában előforduló gyakori középfülgyulladást, valamint a megnagyobbodott orrmandulákat is okolják. Ezek ugyanis időszakosan korlátozzák a hallást, amely a kritikus időszakban akadályozhatja a beszédhangok megkülönböztetésének, így a hangok, majd a szavak és a mondatok észlelésének és megértésének képességét. Ez önmagában azonban még nem feltétlenül indokolja a beszédértési zavar kialakulását.

Terápiáját a logopédus végzi, de nagy mértékben támaszkodik a szülők által végezhető, otthoni, rendszeres és folyamatos gyakorlásra.

Forrás:

BNO-10 zsebkönyv DSM-IV-TM meghatározásokkal kiegészítve (1998). Budapest: Animula Kiadó.