A gyógypedagógus teendői

Mivel ebben a pontban elsősorban az integráció adminisztratív oldalát szeretnénk megismertetni, ezért elsősorban az úgynevezett papírmunkára koncentrálunk.

Elsőként le kell szögezni, hogy a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások tervezése és megtartása elsődlegesen gyógypedagógiai kompetencia.

1. A szakértői bizottság által kiadott szakértői vélemény alapján a gyógypedagógus egyéni fejlesztési tervet készít.  Az egyéni fejlesztési terv igen változatos formátumú lehet.  Általában a következő elemeket tartalmazza:

• - a gyermek nevét
• - a gyermek alapadatait, illetve a diagnózist, amellyel rendelkezik
  
• - az aktuális időszakot, amelyre a tevékenységeket tervezzük
• - az egyes fejlesztési területeket
• - a fejlesztési területekhez kapcsolódó konkrét tevékenységeket

Az  alábbiakban egy fejlesztési terv mintát mutatunk be. Ettől természetesen nagy mértékben eltérhet az elkészített terv, de  fogódzónak ez is megfelelhet. Az interneten rengeteg feltöltött anyag érhető el, így ez csak tájékoztató jellegű.

A fejlesztési tervet különböző időperiódusokra készíti el a szakember. A leggyakrabban minimum három hónap az a terminus, amennyire tervez a gyógypedagógus. Ezt az időszakot gyakran egyetlen táblázatban, vagy akár havi, illetve heti lebontásban is tervezheti (a fenti példa egy adott hónap fejlesztési anyagát tartalmazza). Természetesen léteznek féléves időszakot átfogó fejlesztési tervek, illetve kéthetes szakaszokban "gondolkodó" anyagok.

Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről tájékoztatni kell az osztályfőnököt, a szaktanárokat, illetve az osztálymunkában részt vevő pedagógusokat.

2. A megtartott foglalkozásokat a gyógypedagógusnak, akárcsak a csoportban, osztályban dolgozó többségi pedagógusnak, adminisztrálnia kell. Erre szolgál az alábbi dokumentum:

• - A. TÜ. 356. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás egyéni fejlődési lap - külív
  
• - A. TÜ. 357. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás egyéni fejlődési lap - betétív
  

- Az egyéni fejlődési lap külíve tartalmazza az adott gyermekre / tanulóra vonatkozó összes alapadatot: név, anya neve, születési adatok, lakcím, tanév / nevelési év. Ezen kívül a gyermek szakvéleményét kiállító szakértői bizottság adatait, a gyermek BNO kódját, a szakvéleményen megjelölt fejlesztési területeket is magában foglalja. Ezt követően a gyermeket fejlesztő szakember végzettségét (ha van ilyen, akkor a szakembert kiküldő intézmény adatait), az adott évben kijelölt fejlesztési területeket,  a fejlesztés óraszámát, valamint az egyéb, nem az adott gyógypedagógus, vagy intézmény által biztosított fejlesztő jellegű foglalkozásokat is feltüntetik a dokumentumon.

A külívet az intézmény igazgató nyitja meg és látja el aláírásával, majd hitelesíti pecsétjével. A külív négy tanévig használható, tehát nem kell évente újat kiállítani. Négy tanév múlva (illetve, ha a gyermek közben elballag, intézményt vált, vagy megszűnik sajátos nevelési igénye) az igazgató lezárja a dokumentumot.

- Az egyéni fejlődési lap betétívén jelöli a gyógypedagógus a foglalkozások sorszámát, illetve az órák részletes tartalmát. A kitöltött betétíveket az utolsó megtartott foglalkozás után a gyógypedagógus - a naplóhoz hasonlóan - hivatalos záradékkal lezárja, ellátja dátummal, aláírja és lepecsételi.

A külív és a betétív mindig az adott intézményben van elhelyezve, ahová a gyermek jár. Általában az irodában található.

3. A gyógypedagógus a gyermekről félévkor és év végén szöveges értékelést készít, azok alapján a szempontok alapján, amelyeket fontosnak tart az elért fejlődés jellemzése szempontjából. A szöveges értékelés tartalmazza a gyermek erősségeit, az elért fejlődést, illetve azokat a területeket, amelyek továbbra is intenzívebb fejlesztést igényelnek. A szöveges értékelés egy példányát átadja a szülőnek, egy további példányát pedig beteszi a gyermek portfóliójába.

4. A gyermekeknek a gyógypedagógusok általában egy úgynevezett portfóliót készítenek, amelyek az alábbi dokumentumokat tartalmazzák:

• - fedőlap
• - szakértői vélemények, illetve felülvizsgálati vélemények
• - egyéni fejlesztés dokumentációja (tehát a külív és a betétív)
• - diagnosztikus mérések (amennyiben a gyógypedagógusok szükségesnek látják ilyenek végzését)
• - egyéni fejlesztési terv
• - szöveges értékelés
• - gyermek / tanuló munkái

A logopédiai napló tartalmazza a fejlesztett gyermekek névsorát, a szakember által ellátott intézmények adatait, a a szakemberrel kapcsolatban álló külső intézményeket (pedagógiai szakszolgálat, szakértői bizottság stb), ezek adatait, illetve az órarendet. A haladási részben lehet feltüntetni a tanítási nap sorszámát, illetve az ellátott intézmények neveit, valamint az ott eltöltött időt. A haladási rész után következnek a gyermekek egyéni lapjai, amelyek fejlécében a gyermek adatai után a foglalkozások tartalma következik, természetesen csak igen rövid és apró betűs formátumban, mivel a rendelkezésre álló hely igen szűkös. A foglalkozásokon kívül a gyermek hiányzásait és a félévi, illetve év végi minősítésüket is fel kell tüntetni a lap alján.

A napló végén egy egészen részletes statisztika található, ahol az ellátott diagnózisok alapján kell a gyermekek számát, valamint minősítésüket meghatározni.

6. A fenti, rendszeresen vezetett dokumentumok mellett a gyógypedagógus gyakran készít pedagógiai jellemzést egy adott gyermekről. Ennek oka lehet a szakértői bizottság felülvizsgálatán, vagy a gyermekpszichiátriai szakrendelésen való megjelenés, de akár esetmegbeszélés is.

A fentiekből is látható, hogy a gyakorlati munka mellett igen bőséges adminisztrációval kell megbirkózni a fejlesztésben részt vevő szakembereknek. Szerencsére a fejlesztésnek vannak ettől jóval kellemesebb és  aspektusai, amelyek ellensúlyozzák az előzőeket.

Forrás:

30/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról