Az aktivitás és a figyelem zavarai - F90.0

Az aktivitás és figyelem zavarainak leginkább ismert és a szakma által általánossá tett elnevezése az ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder). Ezt a szakkifejezést használja a DSM-5 szakkönyv is, és a 314 kóddal látja el.

A DSM-5 meghatározása szerint a Figyelemhiányos / hiperaktivitás zavar jellemzői az alábbiak:

"A. A figyelemhiány és / vagy hiperaktivitás-impulzivitás olyan állandó mintázata, amely akadályozza a működsét vagy a fejlődést és az (1)-es és / vagy a (2)-es pontban leírtakkal jellemezhető:

1. Figyelemhiány: Az alábbi tünetek közül hat (vagy több) tünet jelen van legalább 6 hónapon keresztül olyan mértékben, ami nem felel meg a fejlődési szintnek, valamint közvetlen negatív hatással van a társas és iskolai / munkahelyi tevékenységekre:

Megjegyzés: A tünetek nem kizárólag oppozíciós zavar, dacos viselkedés, ellenségesség megnyilvánulásából vagy a feladatok vagy instrukciók megértésének a hiányából fakadnak. Idősebb serdülők és felnőttek (17 éves kor vagy afölött) esetében legalább öt tünet szükséges.

a. Gyakran nem figyel kellőképpen a részletekre vagy gondatlan hibákat vét az iskolai munka, munka vagy más tevékenységek során (pl. elnéz vagy nem vesz észre részleteket, pontatlanság a munka során).
b. Gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása feladatok vagy játék során (pl. nehézséget jelent a figyelem fenntartása előadásokon, beszélgetés vagy hosszú szöveg olvasása közben).
c. Gyakran úgy tűnik másoknak, hogy nem figyel, amikor egyenesen hozzá beszélnek (pl. úgy tűnik, máshol jár az esze, akkor is, ha nincs semmilyen nyilvánvaló figyelemelterelő dolog).
d. Gyakran nem csinálja végig az instrukciókat és nem fejezi be az iskolai feladatokat, házi munkát vagy munkahelyi kötelességeit 8pl. elkezdi a feladatokat, de hamar hanyatlik és könnyen elterelődik a figyelme).
e. Gyakran nehézséget okoz számára, hogy megszervezze a feladatokat vagy tevékenységeket (pl. nehézséget okoz az egymást követő feladatok kezelése, valamint dolgai rendben tartása; rendetlen, szervezetlen munka; rossz az időkezelése; nem tartja be a határidőket),
f. Kerüli, nem szereti vagy vonakodik részt venni tartós mentális erőfeszítést igénylő feladatokban (pl. iskolai vagy házi feladatok; idősebb serdülők vagy felnőttek esetében beszámolók elkészítése, nyomtatványok kitöltése, hosszú szövegek elolvasása).
g. Gyakran elveszíti a feladatokhoz vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat ( pl. taneszközök, ceruzák, könyvek, eszközök, pénztárca, kulcsok, papírok, szemüveg, mobiltelefon).
h. Gyakran könnyen elterelik a figyelmét külső ingerek (idősebb serdülők vagy felnőttek esetén akár a témához nem kapcsolódó gondolatok).
i. Gyakran feledékeny a napi tevékenységeiben (pl. házimunka, megbízások teljesítése; idősebb serdülők vagy felnőttek esetében telefonok visszahívása, számlák kifizetése, megbeszélt időpontok betartása).

2. Hiperakivitás és impulzivitás: Az alábbi tünetek közül hat (vagy több) tünet jelen van legalább 6 hónapon keresztül olyan mértékben, ami nem felel meg a fejődési szintnek, valamint közvetlen negatív hatással van a társas és iskolai / munkahelyi tevékenységekre:

a. Gyakran keze-lába fel-alá jár vagy ütöget a kezével / dobol a lábával vagy fészkelődik a helyén.
b. Gyakran elhagyja a helyét olyan helyzetekben, amikor egy helyben kellene ülnie (pl. felkel a helyéről az osztályban, az irodában vagy más munkahelyen vagy más olyan helyzetben, ahol ülve kellene maradnia).
c. Gyakran szaladgál vagy mindenre felmászik olyan helyzetekben, ahol ez nem megfelelő. (Megjegyzés: serdülőknél és felnőtteknél ez korlátozódhat arra, hogy nyugtalanul érzi magát).
d. Gyakran képtelen csöndben játszani vagy csöndben lenni a szabadidős tevékenységek közben.
e. Gyakran "mehetnékje van", vagy olyan, "mint akit felhúztak" (pl. képtelen vagy nehézséget okoz számára nyugton ülni hosszabb ideig, pl. étteremben, megbeszéléseken; mások úgy láthatják, mint aki nyugtalan vagy akivel nehéz lépést tartani).
f. Gyakran túl sokat beszél.
g. Gyakran kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna (pl. befejezi mások mondatát, nem várja ki a sorát a beszélgetésekben).
h. Nehezére esik várakozni (pl. amikor sorban áll).
i. Gyakran félbeszakít másokat vagy tolakodóan viselkedik (pl. félbeszakítja mások beszélgetését, játékát vagy tevékenységét; használja mások dolgait anélkül, hogy engedélyt kérne vagy kapna rá;serdülők vagy felnőttek esetében betolakszik abba, amit mások csinálnak vagy átveszi az irányítást mások tevékenysége felett).

B. Számos figyelemhiányos vagy hiperaktív-impulzív tünet jelen volt már 12 éves kor előtt.

C. Számos figyelemhiányos vagy hiperaktív-impulzív tünet jelen van az élet kettő vagy több területén (pl. otthon, iskolában vagy munkahelyen; barátokkal vagy rokonokkal; más tevékenységekben).

D. Egyértelmű, hogy a tünetek befolyásolják vagy rontják a társas, iskolai vagy foglalkozásbeli működés minőségét.

E. A tünetek nem kizárólag szkizofrénia vagy egyéb pszichoszomatikus zavar során jelennek meg és nem magyarázhatóak jobban egy másik mentális zavarral (pl. hangulatzavarral, szorongásos zavarral, disszociatív zavarral, személyiségzavarra, szerintoxikációval vagy - megvonással)." (DSM-5, p. 93-96.)

A zavarnak három megjelenési formája lehet:

- Kombinált, amennyiben mind a figyelemhiány, mind a hiperaktivitás-impulzivitás jelen van.
- Túlnyomórészt figyelemhiányos megjelenési forma, amikor a figyelemhiány dominál, a hiperaktivitás-impulzivitás viszont nem jellemző
- Túlnyomórészt hiperaktív-impulzív megjelenési forma, amikor csak ez utóbbi jellemző, a figyelemhiány kritériumai viszont nem teljesülnek.

A fent leírt tüneteken kívül a gyakorlati életben a következő jellegzetességek figyelhetők meg az ADHD-s gyermekeknél:

- Koncentrációzavarok, a figyelem tartásának nehézségei, amelyek főként olyan feladatokban jelentkeznek, amelyeket hallás útján kell megtenniük - azaz auditív figyelmet igényelnek
- A szóban adott utasításoknak csak egy részét hallják meg, a szüleik, tanáraik úgy érzékelik, hogy amit mondanak a gyereknek, az "egyik fülén be, a másikon ki".
- A vizuális memóriájuk gyakran szokatlanul jó, talán éppen azért, mert a verbális munkamemóriájuk viszont nem mindig működik megfelelően, ezért rá vannak utalva, hogy rövid idő alatt felmérjék az új szituációkat.
- A figyelem fenntartását számukra az nehezíti meg, ha más zavaró ingerek is jelen vannak
- Az impulzivitás heves reakciókban, erőteljes érzelmekben nyilvánulhat meg, de abban is, hogy mind önmagukat, mind másokat veszélyeztethetnek magatartásukkal.
- Nem látják át tetteik lehetséges következményeit, ezért meggondolatlanul belevágnak dolgokba
- Összetörnek, tönkretesznek dolgokat, sokszor saját kedvenc játékaikat is
- Igyekeznek minél gyorsabban túllenni a feladatokon, ezért gyakran összecsapják a munkát, nem törődve annak minőségével
- A távoli jutalom nem motiválja őket, az azonnali megerősítést preferálják
- Nagy nehézséget okoz számukra a várakozás, sorban állás, a játékban kivárni a sorukat, vagy tanórán megvárni, hogy felszólítsák őket. Ezért inkább bekiabálják a válaszokat.
- Sokszor megérintenek, megfognak tárgyakat, anyagokat, de embereket is, amely esetenként kellemetlen helyzetbe hozza őket, főleg akkor, ha tönkre is teszik az adott dolgot.
- Az előbbivel ellentétben azt nem kedvelik, ha mások megérintik őket, dédelgetik, ölelgetik a szüleik. A tapintást sok esetben hárítják.
- Csaponganak, a dolgok sorrendjét nem tudják megtartani.
- Néha Tik- jelenséget is produkálnak (hunyorgás, grimaszolás, hangadás)
- Tanulási problémák, tanulási zavarok az olvasás, írás és számolás terén
- Dacosak lehetnek, csak azoknál a tanároknál teljesítenek, akiket szeretnek, viszont akiket kevésbé szeretnek, ott meg is tagadhatják a munkát.
- Gyakran vitatkoznak
- Sértődékenység is jellemző lehet
- A felelősség áthárítása is gyakori jelenség
- Önbizalomhiány is felléphet, a sokszori negatív visszajelzések következtében
- A dicséretre esetenként nem pozitív módon, hanem ellentétesen reagálnak
- Előfordulhat csalás, hazudozás, vagy káromkodás is
- Könnyen függővé válhatnak a televíziótól, számítógépes játékoktól, mobiltelefontól, tablettől
- Szeretnek főnökösködni
- Serdülőkorban többen kerülik az iskolát
- Kifejezett, vagy úgynevezett passzív agresszió is jelentkezhet
- Alacsony a frusztrációs toleranciájuk, gyakorlatilag nem tudják elviselni a kudarcot
- Gondolatok megtapadása
- Izgalom-kereső magatartás
- Más zavarok is társulhatnak az ADHD mellé: szorongás, depresszió, kényszerbetegség, bipoláris zavar (Selikowitz, 2010)
- Az ADHD mellett még megjelenhet oppozíciós zavar, valamint nyelvi zavarok, viselkedési zavarok egyaránt

Az ADHD okai:

- a zavar hátterében a frontális lebeny alulműködése áll, amely a végrehajtó funkciók megfelelő működéséért felelős (figyelem, önszabályozás, munkamemória, mozgáskoordináció, önszervezés stb).

- az ingerületátvivő, úgynevezett neurotranszmitter anyagok (dopamin és/vagy norepinefrin) anyagcseréjének nem megfelelő volta. Az ADHD-s gyermekeknél a frontális lebeny területén levő idegsejtek között figyelhető meg ez a probléma, a végrehajtó funkciók károsodását okozva.

- genetikai háttér: az ADHD kialakulásáért több, különböző gén tehetőt felelőssé, azaz poligenetikusan öröklődik. Nagyon gyakran az ilyen gyerekek egyik szülője is érintett a zavarban, vagy a szülők valamelyik közeli rokona (sokszor az anya fiútestvére) (Selikowitz, 2010).

Az ADHD vizsgálata: a figyelemhiányos / hiperaktivitás zavart két intézményrendszer mutatja ki jelenleg hazánkban:

- a gyermekpszichiátriai szakambulanciák: itt pszichiáterek végzik a gyermek megfigyelését, klinikai interjút vesznek fel a szülővel, a pedagógusok és a szülők által előzetesen kitöltött kérdőívek adatait kielemzik, illetve maguk is elvégzik a figyelmi funkciók vizsgálatát. Mindezek fényében állítják ki a diagnózist.
- szakértői bizottságok: a bizottságok jogosultak a sajátos nevelési igény státuszának meghatározására. Az itt elvégzett vizsgálatok magukba foglalják az anyával felvett anamnézist, a szociális képességek, a veszélyérzet, az aktivitásszabályozás, a munkamemória, figyelem, szerialitás, taktilitás, vesztibuláris észlelés, alvási ritmus, étkezés, toaletthasználat területeit.

Az ADHD terápiáját speciálisan képzett szakemberek végzik. A tünetek csökkentése érdekében több kezelési formát is alkalmaznak, sokszor egymással párhuzamosan:

- sok esetben szükség lehet gyógyszeres kezelésre. Ezeket csak a pszichiáter írhatja fel, megalapozott vizsgálatot követően. Az ADHD-s gyermek számára előírt gyógyszerek a neurotranszmitter anyagok megfelelő mennyiségét kívánják biztosítani az agy frontális lebenye számára. A gyógyszerek egyik típusa rövid hatóidejű, néhány óra alatt elbomlik a szervezetben (ilyen a Ritalin). Más típusuk viszont rendszeres szedés mellett fejti ki hatását (pl. Strattera). Az egyénileg elbírált, megállapított és felírt gyógyszerek drámai módon képesek a zavar tüneteit csökkenteni. Az ADHD enyhe formái gyógyszerszedés nélkül is kezelhetők.

- viselkedés-terápiák: ezek a jutalmazás- megerősítés - kioltás elvén működnek, segítségükkel a nem kívánt magatartásformák megjelenése csökkenthető, korlátozható

Az ADHD-s gyermek az iskolában: a figyelemhiányos / hiperaktív gyermek számára nagyon meghatározó lehet az iskolai környezet ahhoz, hogy a tanítást sem ő ne akadályozza, sem pedig őt ne akadályozzák különböző tényezők az iskolai munkában:

- célszerű az első padba ültetni, hogy könnyebben tudjon figyelni az órát tartó pedagógusra
- ablak mellé nem helyes ültetni a figyelemzavaros gyermeket, mert folyvást a kinn zajló eseményeket fogja nézni
- pozitív hatással van rá a harmonikusan kialakított osztályterem, de a túlzottan sok poszter, fotó, falikép stb már zavaró ingerként hat rá
- olyan padtársat érdemes melléültetni, aki nyugodt, figyel, ezáltal pozitív irányban tudja befolyásolni a gyermek viselkedését
- az ADHD-s gyermek gyakran kerüli a szemkontaktust, ezt a pedagógusnak nem szabad a jólneveltség hiányaként felróni
- mivel a gyermek verbális munkamemóriája gyenge, ezért kerülni kell a több részből álló közléseket, mint pl. "Vedd elő a ceruzádat, nyisd ki a könyved és húzd alá a második fejezetben található igéket! Ehelyett érdemes egyszerre egy, rövid közlést adni a gyermeknek: "Nyisd ki a könyved!"
- érdemes lehet számára a feladatokat külön lépésekre bontani, mivel a dolgok sorrendjét nehezen tudja megtartani
- a különböző tárgyak könyveit megjelölhetik különböző színekkel
- figyelni kell arra, hogy a környezetében, padjában rend van-e
- amennyiben a figyelemzavar mellett tanulási zavar is fennáll, az adott tárgyból a meghatározott tanulási zavart megillető kedvezményeket kaphat, amelyeket a szakértői véleményben feltüntetnek a szakemberek (Selikowitz, 2010.

Források:

DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz (d.n.). Budapest: Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft.

Ettrich, Christine & Murphy-Witt, Monika (2014). A hiperaktív, figyelemhiányos gyerek. Budapest: Móra Könyvkiadó.

Selikowitz, Mark (2010). ADHD a hiperaktivitás-figyelemzavar tünetegyüttes (1. kiadás). Budapest: Geobook Hungary Kiadó.

Vissza