Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei - F81

Ebbe a kategóriába olyan zavarokat sorol a BNO rendszere, ahol a készségek megszerzésének a menete válik zavarttá. Ennek hátterében azonban nem áll intellektuális képességzavar, szerzett idegrendszeri sérülés, betegség, illetve nem megfelelő tanulási környezet.

A tanulási zavar:

• —gyűjtőfogalom
• —különböző okokra visszavezethető zavarokat foglal magában
• —az egyén különböző képességterületeinek fejlettsége között nagyarányú eltérés figyelhető meg
  
• —főként az óvodás- és az iskoláskorban tűnik föl
• —a beszéd, a mozgás, a magatartás, a rajzolás és a finommotorikus tevékenységek, valamint a tanulási teljesítmények terén mutatkozik meg
  
• —kialakulása a fejlődés korai szakaszaiban történik, a pszichikus funkciók egyenetlen fejlődésének következtében (Gerebenné, 1996).

A DSM-5 Specifikus tanulási zavarként definiálja. A zavar pontos leírása a szakkönyv szerint:

"A. Nehézségek a tanulásban és az iskolai készségek használatában, amely az alábbi tünetek közül legalább egy meglétében mutatkozik meg, amelyek legalább 6 hónapja fennállnak, az ezeket a nehézségeket megcélzó intervenciók ellenére is:

1. Pontatlan vagy lassú és nehézkes szóolvasás (pl. az önálló szavak helytelen vagy lassú és tétova felolvasása, szavak gyakori találgatása,  nehézség a szavak kiolvasásában).
2. Nehézség az olvasott szöveg jelentésének megértésében (pl. esetleg pontosan felolvassa a szöveget, de nem érti a sorrendet, a kapcsolatokat, következményeket vagy az olvasott szöveg mélyebb jelentésrétegeit).
3. Nehézség a szavak betűzésében (pl. magánhangzók vagy mássalhangzók esetleges hozzáadása, kihagyása vagy behelyettesítése).
4. Nehézség az írásbeli kifejezésben (pl. többszörös nyelvtani vagy központozási hibát vét a mondatokban; szegényes a bekezdések szerkezete; a gondolatok írásbeli kifejezése zavaros).
5. A számok felfogásának, a számokkal kapcsolatos tények uralásának, a számolási készségnek a nehézsége (pl. nehezen fogja fel a számokat, a nagyságrendjüket, a számok közötti kapcsolatokat; egy számjegyű számok összeadásánál az ujján számol, ahelyett, hogy emlékezne a matematikai tényekre, mint ahogyan a kortársaik teszik; elvész a számtani számításokban és összekeveri a műveleteket).
6. Nehézségek a matematikai érvelés, gondolkodás terén (pl. komoly nehézségeket okoz a matematikai fogalmak, tények vagy folyamatok alkalmazása a mennyiségi problémák megoldásához).

B. Az érintett iskolai készségek egyénileg, standardizált teljesítménytesztekkel és átfogó klinikai felméréssel vizsgálva lényegesen és mennyiségileg meghatározhatóan elmaradnak az életkor szerint elvárthoz képest, és jelentős hatással vannak az iskolai és foglalkozásbeli teljesítményre vagy a mindennapi tevékenységekre. Tizenhét éves vagy annál idősebb személyek esetén a tanulási nehézségek dokumentált korábbi megjelenése kiválthatja a standardizált felmérést.

C. A tanulási nehézségek az iskolaévek alatt kezdődnek, de nem feltétlenül válnak teljesen nyilvánvalóvá, amíg az érintett iskolai készségekkel kapcsolatos követelmények meg nem haladják a személy korlátozott teljesítőképességét (pl. időkorlátos tesztek, hosszú, összetett beszámolók olvasása vagy írása szűk határidővel, rendkívül nehéz iskolai terhelés).

D. A tanulási nehézségeket nem magyarázza jobban intellektuális képességzavar, nem kezelt látás- vagy hallászavar, más mentális vagy neurológiai zavar, pszichoszociális hátrány, az iskolai instrukciók nyelvezetében való jártasság hiánya vagy  nem megfelelő oktatói instrukciók." (DSM-5, p. 98-100)

A zavar terén három fokozatot különít el:

"Enyhe: van valamennyi nehézség a tanulási készségekben egy vagy két iskolával kapcsolatos területen, de elég enyhe ahhoz, hogy a személy megfelelő elhelyezés vagy támogató ellátás esetén képes lehet kompenzálni vagy jól funkcionálni, különösen az iskolaévek alatt.

Mérsékelten súlyos: kifejezett nehézségek a tanulási készségekben egy vagy több iskolával kapcsolatos területen, annyira, hogy a személy az iskolaév közben beiktatott intenzív és specializált oktatási időszakok nélkül valószínűleg nem képes a hatékony tanulásra. Szükséges lehet valamilyen mértékű elhelyezés vagy támogató ellátás az iskolában, munkahelyen vagy otthon töltött idő legalább egy részében ahhoz, hogy a személy képes legyen pontosan és hatékonyan végezni a tevékenységeket.

Súlyos: súlyos nehézségek a tanulási készségekben, amelyek számos iskolával kapcsolatos területet érintenek, annyira, hogy a személy az iskolaév nagy részében zajló folyamatos, intenzív, egyénre szabott és specializált oktatás nélkül valószínűleg nem képes elsajátítani ezeket a készségeket. Számos megfelelő otthoni, iskolai vagy munkahelyi elhelyezés vagy ellátás ellenére sem biztos, hogy a személy minden tevékenységet hatékonyan el tud végezni. "(DSM-5, p.101-102)

A tanulási zavarok körébe tehát a következő  zavarok tartoznak: 

• Diszlexia (Meghatározott olvasási zavar) F81.0
• Dysgraphia (Az írás zavara)  F81.1
• Dyscalculia (Az aritmetikai készségek zavara)  F81.2

Források:

BNO-10 zsebkönyv DSM-IV-TM meghatározásokkal kiegészítve (1998). Budapest: Animula Kiadó.

DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz (d.n.). Budapest: Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft.

Gerebenné Várbíró Katalin: A tanulási zavar jelenségkörének gyógypedagógiai pszichológiai értelmezése. In: Zászkaliczky Péter: ....önmagában véve senki sem. Tanulmánykötet. BGGyTF, Bp., 1996.)

Mohai Katalin - Kálózi -Szabó Csilla: Tanulási zavarok- a gyógypedagógiai pszichológia szemszögéből. In: Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle. 2016. 21. évf. 2. sz