A vizsgálat menete

1.  A vizsgálatra érkező szülőt és gyermekét fogadja a vizsgálatot végző team vezetője. A kölcsönös bemutatkozást követően ismerteti az elkövetkező eseményeket, azaz elmondja, hogy milyen vizsgálatok várhatóak, várhatóan mennyi időt vesznek igénybe, elmondja a jogokat és lehetőségeket, majd gondoskodik a vizsgálat alatt a  megfelelő elhelyezésről.

2. Az adatfelvétel során a szülők által hozott személyi igazolást szolgáló dokumentumok segítségével nyilvántartási lapot készítenek.

3. Anamnézis felvétele: a gyógypedagógus interjú formájában kikérdezi a szülőt a gyermek addigi élettörténetéről. A gyermek állapotának feltárása szempontjából minden egyes, lényegesnek tekinthető információra kitérnek a beszélgetés során. Számba veszik a családban előforduló legfontosabb szomatikus és esetleg pszichés betegségeket, az anya - vizsgálat szempontjából mérvadónak tekinthető - betegségeit. A terhesség körülményeit, lefolyását, az esetleges koraszülést, a terhesség során elkapott betegségeket, behatásokat, a szülés során adódó esetleges komplikációkat is megbeszélik.  Kitérnek a szülést közvetlenül követő napokra (előfordult-e besárgulás, egyéb probléma). Ezután a gyermek adaptációjáról, az etetés módjáról, az evés-alvás ciklusának kialakulásáról is beszélnek. A mozgás-, beszéd-, értelmi fejlődés állomásai, a szobatisztaság kialakulása szintén fontos elemei az interjúnak. A gyermek társas viselkedése, szocializációja, önállóságának foka, kommunikációjának módja, színvonala is informatívak a jelen állapot vizsgálata szempontjából. Végül a vizsgálat okát adó problémák megbeszélése következik (más esetben ezzel indul a beszélgetés). A jól felvett anamnézis igen nagy jelentőségű a gyermek problémájának meghatározása céljából, hiszen a szakértői bizottság vizsgálata néhány órát vesz igénybe csupán, míg az anya az eltelt évek alatt a gyermek fejlődésének minden mozzanatát megismerte, és ezáltal olyan dolgok tárulhatnak fel, amelyek a tesztek alatt nem válnak nyilvánvalóvá.

4. Megfigyelés: a pszichológus megfigyeli a gyermek viselkedését, spontán és irányított tevékenységét. Ez sok esetben már akkor megkezdődik, amikor a szülő megjelenik a gyermekkel, vagy az adminisztratív teendők végzése, illetve az anamnézis felvétele zajlik.

5. Vizsgálatok elvégzése:

 - A mérés során a pszichológus több típusú tesztet alkalmazhat a különböző területek mérésére: intelligenciateszteket az általános értelmi képesség meghatározására; szociális adaptáció vizsgálatára kérdőíveket, skálákat

-  gyógypedagógiai vizsgáló eljárások az iskolai teljesítmények mérésére (olvasás, írás vizsgálata, matematikai képességek vizsgálata), valamint szókincsvizsgálatok, rajzvizsgálat, általános tájékozottság vizsgálata, térben is időben való tájékozódási képesség vizsgálata

6. A vizsgálatok eredményeinek összesítése: a vizsgálatot végző csoport megbeszélés keretében értékeli a mérések során kapott eredményeket, ezután konszenzusos véleményt fogalmaznak meg a sajátos nevelési igény indokoltságával, vagy éppen annak nem indokolt voltával kapcsolatban.

7. A szülő tájékoztatása az eredményekről:  a megbeszélést követően a vizsgálatot végző csoport vezetője tájékoztatja a szülőt a kapott eredményekről, a sajátos nevelési igény fennállásának tényéről. Ezután az intézménykijelölés következik a szülőnek bemutatott intézmények listájának köréből. A szakember tájékoztatja a szülőt a fejlesztés lehetőségeiről, annak prognózisáról. Ezt követően az otthoni fejlesztés kereteit is megbeszélik. A team vezetője tájékoztatja a szülőt a jogairól és a fellebbezés lehetőségeiről.

Amennyiben a szülő egyetért a megállapításokkal, aláírja a vizsgálati véleményt.  A szülőnek az elkészült szakértői vélemény kézhezvételétől fogva 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy fellebbezzen a vizsgálati eredménnyel szemben.

Amennyiben a szülő nem ért egyet a vizsgálati vélemény megállapításaival, a területileg illetékes polgármesteri hivatal jegyzőjéhez fordulhat jogorvoslatért, ezzel párhuzamosan a szakértői bizottság vezetője is tájékoztatja a jegyzőt a szülő nemleges válaszáról, csatolva a vizsgálati anyagokat leveléhez.  A jegyző közigazgatási eljárás keretében kezeli az ügyet, s független szakértőt kérhet fel egy újabb vizsgálat elvégzéséhez.  Ha a szülő ezután sem ért egyet a jegyző határozatával, akkor ismét fellebbez, s másodfokú közigazgatási eljárás veszi kezdetét. Az Oktatási Hivatal független szakértőt kér fel, s az ő vizsgálata után a Kormányhivatal hoz határozatot. Ezt a szülő már csak polgári peres eljárás keretében támadhatja meg.

8. Igazolások, dokumentációk kiadása: a munkahely számára készült igazolásokat, a beutalót, utazási utalványokat átadják a szülőnek.

9. A szakértői vélemény elkészítése

10. A szakértői vélemény eljuttatása a szülőnek, illetve a gyermek fogadó intézményének

Fontos megemlíteni, hogy a gyermek első vizsgálatának célja az aktuális állapot meghatározása, azaz differenciáló státuszdiagnosztikai  szerepe van (a zavar, fogyatékosság elkülönítése), valamint az aktuális állapot meghatározása.

A differenciáldiagnosztika mellett, pontosabban azt követően azonban szükségünk van arra, hogy a gyermek fejlődését nyomon kövessük. Ezt a célt szolgálja a folyamatdiagnosztika, amely a változás irányát és mértékét mutatja meg számunkra, valamint segít minket a fejlesztés további irányainak meghatározásában. A gyakorlatban ez a felülvizsgálatok alkalmával valósul meg.

Forrás: