A kifejező (expresszív) beszéd zavara - F80.1

A BNO-10 leírása szerint "ebben a zavarban a gyermek a kifejező beszédet a neki megfelelő szellemi korától lényegesen alacsonyabb színvonalon használja, de a beszédmegértés normális határok között van. Az artikuláció zavara előfordulhat." (BNO-10, 1998. p. 122.).

A fentiek azt jelentik, hogy normál, vagy annál magasabb  intellektus mellett a gyermek beszéde, nyelvi kifejezőkészsége igen alacsony színvonalú.  A szókincs szűkös, a gyermek a nyelvtani szerkezeteket nem mindig megfelelően használja, a mondatokon belül gyakran nem megfelelő szórendet alkot. A gyermek komoly szóelőhívási nehézséggel küzd, azaz nem jutnak eszébe a kifejezések, szavak. Mondatai egyszerű szerkezetűek, olykor hiányosak, az életkorára jellemző komplexitású és hosszúságú mondatok alkotására nem képes. Mindemellett érzékszervei épek, a beszédszervek is megfelelő állapotúak. A hozzá intézett közléseket azonban jól érti és helyesen értelmezi.

A zavar hátterében álló okok még nem tisztázottak. Gyakran megfigyelhető családon belüli halmozódás, de véletlenszerűen is megjelenhet beszédzavar a családban. Minden valószínűség szerint az agy egyes területeinek funkcionális rendellenessége idézi elő a problémát.

Ellátása a logopédus feladata. A kifejező beszéd zavara már az óvodai évek alatt nyilvánvalóvá válik, ezért az időben elkezdett terápia kiemelt fontosságú. A nem megfelelően fejlett nyelvi készségek az iskolai előmenetelt hátráltathatják, ahol a verbalitás kiemelkedő szereppel bír.

A DSM-5 ezt a kategóriát már nem használja.

Forrás:

BNO-10 zsebkönyv DSM-IV-TM meghatározásokkal kiegészítve (1998). Budapest: Animula Kiadó.