Az alkalmazott vizsgálóeljárások

A szakértői vizsgálat során a különböző területek vizsgálatára meghatározott (és lehetőleg standardizált) teszteket, mérőeljárásokat alkalmaznak. Ezek mindegyikét nem ismertetjük, azokra térünk ki, amelyeket a leggyakrabban használnak a vizsgálatok során:

1. Intelligenciatesztek: az általános értelmi képesség meghatározására alkalmasak, segítségükkel az úgynevezett IQ-érték (intelligencia-kvóciens) állapítható meg. Ez azért szükséges, hogy eldönthessék, hogy nem áll-e fenn az intellektuális képességzavar ténye, illetve  melyek azok az erősségek, amelyekre a fejlesztés során támaszkodni lehet, ugyanakkor melyek azok a területek, amelyek viszont fejlesztésre szorulnak.

Verbális intelligenciatesztek (azaz olyan tesztek, amelyek felvétele során a gyermek beszédbeli megnyilvánulásai is szerepet játszanak, olyannyira, hogy verbális-kvócienst is meghatározunk általuk).

- Wechsler-féle intelligenciatesztek:  a Wechsler-féle intelligencia-tesztek több életkori kategóriát átfogó vizsgálati eszközök. Az óvodás korosztály számára (2;6 - 7;3 év) készült a WPPSI. A 6-17 éves korosztály számára a WISC, a felnőttek részére pedig a WAIS-nevű tesztváltozat készült. Hazánkban a régebbi gyakorlatban használt Wechsler-teszt gyermekváltozatát MAWGYI-R-nek (Magyar Wechsler Gyermek Intelligenciatesztnek), a felnőtt változatot pedig MAWI-nak hívták.

A legújabb,  immáron standardizált, gyermekek intelligenciájának mérésére használt változat a WISC-IV. 6;0 - 16;11 éves korosztály vizsgálatára alkalmas, 4 fő területet mér: a verbális megértést, a perceptuális következtetést, a munkamemóriát és a feldolgozási sebességet. Minden fő területhez szubtesztek tartoznak, összesen 15 ilyen szubteszt felvételére van lehetőség. (A perceptuális következtetés területének szubtesztjei például a képi fogalomalkotás, a mozaik-próba, a képkiegészítés, és a mátrix-következtetés). Az összes szubteszt elvégzésével rajzolódik ki az általános intelligencia értéke, ugyanakkor a számos terület elemzésével egy igen részletes kognitív profil állítható össze. A négy főskála eredményeinek összehasonlítása is jó alapját képezheti a fejlesztő munkának. A WISC-IV  segítségével tehát megállapítható az intellektuális képességzavar ténye, ugyanakkor az esetleges tanulási zavarok, a végrehajtó funkciók nem megfelelő működése esetén a háttérben meghúzódó kognitív folyamatok feltérképezésére is lehetőséget ad.

- Budapest Binet teszt:  Alfred Binet alkotta meg az első intelligenciatesztet Teophile Simonnal közösen, amely alkotóiról a Binet-Simon teszt elnevezést kapta. Az első teszt 1905-ben készült el, a francia kormány megbízásából. Természetesen azóta jelentős fejlesztéseken ment keresztül az eredeti változat, sőt, a neve is megváltozott, ma már Stanford-Binet Intelligenciatesztnek hívjuk. Ennek magyar nyelvű változata az úgynevezett Budapest-Binet Intelligenciateszt. A teszt 6-14 éves korú gyermekek intelligenciájának  mérésére használható.

A teszt elvégzése során egy úgynevezett mentális, vagy  intelligenciakort kapunk meg. Ezt elosztjuk a gyermek életkorával, s így megkapjuk az intelligencia-hányadost, amely a globális intelligencia-értéket fogja mutatni. Ez alapján állapítható meg, hogy az adott személy intellektuális képességzavarral küzd-e, vagy átlagos övezetbe tartozik az intellektusa alapján, netán átlag fölött intellektussal rendelkezik.

A feladatok nehézségi fok szerint követik egymást a tesztben, ezért nem lehet megváltoztatni a sorrendjüket, de még az instrukciókat sem. A legkönnyebb feladattól halad a tesztfelvevő az egyre nehezebb feladatok felé. A feladatok csoportosítása életkoronként különböző. A vizsgáló a gyermek életkoránál egy évvel fiatalabb gyermekek számára kidolgozott feladatnál kezd, majd lépésenként halad az egyre nehezebbek felé, ameddig a gyermek meg nem akad. Így megtörténhet, hogy a 7 éves gyermek a 8 évesek próbáit is el tudta végezni, de lefelé is tendálhat az eredmény.

A teszt hátránya, hogy túlnyomóan verbális jellegű, így, aki nyelvi területen problémákkal küzd, ezen a teszten gyengén fog teljesíteni. Ma már kevéssé használatos, helyette a fent leírt WISC-IV-et alkalmazzák.

Nonverbális intelligenciatesztek: ezek a tesztek olyan gyerekek számára készültek, akik nyelvi képességei nem megfelelőek, s emiatt a verbális teszteken jelentősen alulteljesítenek.

- Snijders-Oomen nonverbális intelligenciateszt:   eredetileg hallássérült gyermekek mérésére készült mérőanyag. Ezt a tesztet is átdolgozták többször, jelenleg a SON nevű változat a 2;6 - 7 éves korú, a SSON pedig a 7-17 éves életkorú gyermekek vizsgálatára alkalmas.  A gyermek vagy szóban kapja az utasításokat, vagy elmutogatja számára a tesztfelvevő . A válaszokat azonban már nem szóban, hanem képválasztással, vagy egy adott tevékenység elvégzésével adja a gyermek. A teszt 8 szubtesztből épül fel, képességterületenként két párhuzamos próbasorral (van egy úgynevezett P és egy Q próbasora). Négy fő területet mér:

• -formaészlelés, vizuospaciális konstrukciós készség (ennek P sorhoz sorolható feladata az úgynevezett Mozaik-próba, a Q sorhoz tartozó feladata pedig a Rajzolás próba.
  
• - közvetlen emlékezet (P-sor: Emlékezet képekre, Q-sor: Knox  kockák)
  
• - elemi kombinatív készség (P-sor: Kombináció, Q-sor: Képkiegészítés)
  
• - absztrakciós képesség (P-sor: Analógiák, Q-sor: Szortírozás)

Az egymást követő feladatok fokozatosan nehezednek, amelyek elvégzése és kiértékelése után úgynevezett deviációs IQ-értéket kapunk. A teszt előnye, hogy nem csupán egy általános intelligencia-értékkel számolhatunk, ugyanis a szubtesztek elemzése az egyes területeken mutatott erősségeket / gyengeségeket is tükrözik.

- Raven-féle Mátrixtesztek: Ez a tesztcsalád több tesztből áll:

• Színes Progresszív Mátrixok: 5-11 éves életkorban
  
• Standard Progresszív Mátrixok: 6-11 éves életkor számára
  
• Haladó Progresszív Mátrixok: kamaszok és felnőttek számára

A teszt felépítése és megoldási módja a következő. A vizsgált személynek mindig egy-egy képet mutatnak. A kép egy része hiányzik, a hiányzó elemet a kép alatt sorakozó több kis elemből kell kiválasztania. A megoldási mód tehát feleletválasztás, megoldása pedig az analógiás gondolkodásra épít. A feladatok fokozatosan nehezednek.

A Színes Progresszív Mátrixok 36 táblát tartalmaz, a gyermek 6 képrészlet közül választja ki az eredeti ábrából hiányzó részt.

A Sandard Progresszív Mátrix 60 táblából áll, a feladatok 5 sorozatba (A, B, C, D, E) vannak rendezve, minden ilyen sorozat 12 feladatot tartalmaz. A gyermek 6, vagy 8 lehetséges megoldás közül választja ki az odaillő geometriai ábrát.

A vizsgálat végén egy általános intelligencia-érték állapítható meg.

A teszt előnye, hogy kultúrafüggetlen, csoportosan felvehető, ugyanakkor az intelligencia egy szűk területét méri. Ha a gyermek vizuális észlelése nem megfelelő, akkor a teszt nem fog megfelelő képet tükrözni intellektuális képességeiről.

2. Korai életkorban felvehető mérések:

- Brunet-Lézine pszichomotoros fejlődési teszt: a skála két típusú feladatot foglal magában: próbákat, amelyeket a mérés során végeznek el a gyermekkel, illetve kérdéseket, amelyekre az anya válaszol. A teszt 4 területet mér:

• - mozgás, vagy poszturális adaptáció
• - szenzomotoros koordináció
• - beszéd
• - szociabilitás

Az eredeti skála 1-24 hónapos korú gyermekek állapotának mérésére alkalmas, 15 szintet tartalmaz, szintenként 10 próbát és 4 kérdést. 2-6 év között pedig kiegészítő próbákat tartalmaz, minden szinten 4 próbával.

A teszt elvégzése után az úgynevezett Fejlődési Kvóciens (FQ) megállapítására nyílik lehetőség.

- Bayley fejlődési skála (legújabb változata az úgynevezett Bayley III.): a csecsemők és kisgyermekek fejlődésének mérésére kidolgozott, 1-42 hónapos kor között használható mérési eszköz. 5 skálából áll:

• - Kognitív skála: a figyelmet, játékot, fogalomalkotást, manipulációt vizsgálja
• - Kommunikáció skála: a receptív  és expresszív készségeket vizsgálja (azaz a beszéd értését, és magát a beszédprodukciót).
• - Motoros skála: a nagymozgásokat (az egyensúlyt, a helyváltoztatást és a mozgáskoordinációt vizsgálja), valamint a finommotorikát (tervezést, a gyorsaságot, és a tárgyakkal való manipulációt vizsgálja).
  
• - Adaptív viselkedési skála
  
• - Szociális emocionális skála

3. Adaptív viselkedés, szocális érettség mérésére használt mérőeszközök:

- Vineland Szociális Érettségi Skála: a skála szülői kikérdezésen alapuló, a szociális érettséget vizsgáló skála.

Az alábbi területeket veszi számba:

- általános önkiszolgálás

- az evéssel kapcsolatos önkiszolgálás

- az öltözködés terén levő önkiszolgálás

- önirányítás

- elfoglaltság

- kommunikáció

- helyváltoztató mozgás

- szocializáció

Az egyes tételeket aszerint pontozza, hogy a képesség már megvan-e, vagy éppen kialakulóban van, valamint a gátló tényezők létét is tekintetve veszi az értékelés során. A pontszám alapján számítható ki a szociális-kvóciens (szociális kor és az életkor hányadosának szorzása százzal).

- Pedagógiai Analízis és Curriculim (PAC): ez az eljárás kimondottan értelmi fogyatékos személyek szociális érettségének vizsgálatára kidolgozott kérdőíves módszer.

4. A vizuális észlelési képesség  mérésére használt eszköz:

Frostig-teszt: a vizsgálat a vizuális percepciót méri a 4-7 éves korosztályba tartozó gyermekek körében.

A teszt a következő területeket vizsgálja:

• Szem- kéz koordináció: a vizuális és a mozgási ingerek összehangolt működését foglalja magában.  Vizsgálata egyre keskenyebb vonalközökben történő vonalhúzással történik, kezdetben egyenes, majd görbe vonalközökben.
• Alak-háttér percepció: a teszt felvétele során alacsonyabb életkorban levő gyermekeknél a  egyszerű, majd egyre  bonyolultabb alakzatok felismerését és lekövetését kérjük a gyermektől.   Idősebb  életkorban a bemutatott formákat ki kell emelnie a gyermeknek a háttérből.
• Alak-konstancia: ez a képesség azt jelenti, hogy egy adott alakzat formáját minden esetben állandónak tudjuk észlelni, akkor is, ha különböző méretben, színben, tónusban találkozunk vele. A vizsgálat felvételekor egy  négyzetet és egy kört mutatunk a gyermekeknek, ezeket kell felismernie és rajzban lekövetnie.
• Térbeli helyzet:  az irányok azonosságát vagy eltérését kell meghatározni a gyerekeknek.
• Térbeli viszony:  a gyermeknek pontrendszerekbe rajzolt minták másolását kell elvégeznie.
  

5. Vizuomotoros koordinációt vizsgáló tesztek: ezt a tesztet akkor alkalmazzák, amikor arra  kíváncsiak, van-e organikus sérülése a gyermeknek, ez esetben ugyanis a vizuomotoros koordináció terén alacsony szinten fog teljesíteni.

- Bender A teszt: 6 éves korig alkalmazható. A gyermeknek 10 egyszerű ábrát kell a lehető legpontosabban lemásolnia.

- Bender B teszt: 6- 12 éves korú gyermekek számára dolgozták ki. A vizsgálat során 9 geometriai formát kell a lehető legpontosabban reprodukálnia a gyermeknek. 

Az ábrákat szigorúan meghatározott kritériumok alapján értékelik ki, majd pontozzák azokat.

6. Goodenough-féle emberalak ábrázolás:  a gyermeknek egyetlen feladata van; egy írólap méretű, hosszában tájolt lapra egy embert kell rajzolnia ceruzával.

Az elkészített rajzot vagy az A, vagy a B osztályba sorolják. A osztályba sorolható a rajz, ha nem ismerhető fel az emberalak, B osztályba pedig, ha felismerhető emberalakot ábrázol.  Ezután négy fő szempont, illetve az ezekhez tartozó pontos kritériumok alapján elemzik. A négy fő terület:

- Részletezettség

- Komplexitás

- Arányok

- Motorikus koordináció

A kapott pontokat a vizsgáló megszorozza hárommal, majd hozzáad 36-ot (ezt azért teszi, mert a gyermek első rajzát általában 36 hónapos korában készíti el). Így megkapja a gyermek hónapokban mért rajzkorát, amelyet eloszt a gyermek hónapokban meghatározott életkorával, a hányadost megszorozza százzal, s így megkapja az RQ-t, azaz a rajz-kvócienst.

6. Szókincsvizsgálatok, nyelvi tesztek:

Peabody passzív-szókincsvizsgáló eljárás: a gyermek egy 150 oldalból álló vizsgálóanyagot kap. Minden oldalon négy, fekete fehér kép található. A vizsgáló által mondott szóhoz tartozó ábrára kell a gyermeknek rámutatnia a négy kép közül, tehát egy képkiválasztásos feladatsorról van szó.  A vizsgálat addig folytatódik, amíg a gyermek egymás után következő nyolc oldalból hatszor a nem megfelelő képre mutat. A vizsgálat első szakaszában az ábrák még nincsenek számozva, ekkor tanulja meg a gyermek a teszt használatát. A teszt jól alkalmazható a gyermek szókincsének mérésére az életkori átlagához viszonyítva.

Meixner-féle szókincspróba: a vizsgálat életkori csoportokra bontva 30 darab képet tartalmaz, amit a vizsgáló a gyermek elé helyez, három sorban. A vizsgálatot felvevő személy egyenként megnevezi a képeket, balról jobbra haladva. A gyermeknek háromszor egymás után vissza kell mondania a képek neveit. Amennyiben valamelyik kép nevét eltéveszti, a vizsgáló azonnal korrigálja. A vizsgálat során mérik az időt, valamint a hibázások számát. A vizsgálat jó tájékozódási alapot ad arra nézve, hogy a gyermek visszamondási ideje javuló tendenciát mutat-e, azaz rövidebb idő alatt tudja előhívni a szavakat a mentális lexikonból, vagy nem. Azt is megmutatja, hogy a gyermek milyen hatékonysággal tanul új szavakat. A hibák minőségi elemzése a diszlexia gyanújára, vagy specifikus nyelvfejlődési zavar gyanújára is felhívhatja a figyelmet.

TROG-H: nyelvtani szerkezetek megértése teszt: A teszt a 4-12 éves korú gyermekek nyelvtani fejlettségét vizsgálja. A gyermek egy füzetet kap, amelynek minden egyes oldalán négy színes kép található. A vizsgáló a gyermeknek egy mondatot mond, s a gyermek rámutat arra képre, amelyre a közlés vonatkozik. Minden egyes nyelvtani szerkezethez négy tétel tartozik (tételenként 4 képpel).

Fonológiai tudatosság teszt (FTT): a teszt a következő vizsgálati területeken nézi a gyermek fonológiai tudatosságának fejlettségét: rímfelismerés, rímképzés, szótagokból szóalkotás, szótagolás, szótagelhagyás, hangelhagyás, hangizolálás, hangszintézis, szegmentálás, hanghosszúság, hangokkal való manipuláció

Verbális fluencia vizsgálat: ez a vizsgálat azt mutatja ki, hogy a gyermek / felnőtt egy bizonyos idő alatt, adott szempont szerint mennyi szót tud felsorolni. Pl. adott kezdőhanggal, adott főfogalomban, vagy témában kell egy perc alatt annyi szót mondania, amennyi eszébe jut. A teszt vizsgálja a szavak előhívásának elvét is, illetve, hogy a felsorolt szavak milyen csoportokba rendezhetők

Verbális munkamemória vizsgálata: ez a teszt azt mutatja meg, hogy milyen a gyermek memóriájának terjedelme. Vagy számsorokat, vagyértelmetlen, de hangzásban a magyar nyelv jellegzetességeit mutató álszavakat kell ismételni a vizsgált személynek. Mindezek mellett teljes mondatokat is ismételhet a gyermek (pl. MAMUT).

7. A tanulási képességeket, iskolai teljesítményeket mérő tesztek:

a) Az olvasás szintjét mérő tesztek:

  - Meixner-féle olvasólapok: az olvasólapok több életkori sávra készültek. Minden tesztlap tartalmaz egy izolált magán- és mássalhangzósort, majd értelmetlen szótagok sorozatát, ezután pedig egyre hosszabb értelmes szavakat. Végül egy rövid, összefüggő szöveget kell a gyermeknek hangosan felolvasnia. A vizsgáló méri az egyes szakaszok felolvasására fordított időt, valamint pontosan jelöli a hibázásokat. A teszt végén az összesített idő és hibaszám segítségével eldönthető, hogy a gyermek diszlexiás-e, vagy pedig nem érintett ebben a tanulási zavarban. Ezután a hibák minőségi elemzése következik, amire tulajdonképpen a későbbi terápia épülni fog. Ebben a szakaszban meghatározzák a hibák jellegét. A teszt a szövegemlékezet mérésére is alkalmas. A gyermeknek ugyanis az olvasott szöveg tartalmára vonatkozó kérdésekre is válaszolnia kell emlékezetből. A tesztek standardizálása folyamatosan zajlik.

- LOV (Lőrik-féle Olvsásvizsgálat): a vizsgálat a második osztályosok olvasásának mérésére standardizált vizsgálóeljárás. A teszt elsőként izolált magán- és mássalhangzók sorát tartalmazza, majd ezt értelmetlen szavak olvasása követi. Mivel a diszlexiás gyermekeknél gyakran előfordul, hogy jobbról balra olvasnak szavakat, vagy olvasás közben felcserélik a szótagokat, ezért a következő feladatok megfordított szavak, majd betűáthelyezéses szavak olvasását tartalmazzák. Ezek után értelmes szavak olvasása következik, majd a gyermek mondatokat olvas, amelyek tartalma alapján rajzot készít, vagy pedig cselekvéseket végez. A vizsgáló méri az időt, nézi a hibaszámot, majd elvégzi a hibák minőségi, úgynevezett ESPAX-elemzését. Ezen adatokra támaszkodhat a későbbi terápia.

- 3DM-H: egy holland vizsgálóeljárás magyar nyelvű változata, amely számítógépes formában méri a gyermek olvasáshoz szükséges képességeit. Vizsgálja az olvasást, a helyesítást, a fonématudatosságot, a betű-hang megfeleltetést, a gyors automatikus megnevezést, a nyelvi emlékezetet, a téri-vizuális emlékezetet, valamint a választásos reakcióidőt. Előnye, hogy a teszt azonnal kiszámolja a nyers és a standardpontokat, tehát elvégzi a kiértékelést is.

- Iskolába lépő és 1. osztályos gyermekek néhány olvasási-írási alapkészségének vizsgálata: a teszt a nyelvi készségeket, a fonológiai tudatosságot, valamint az írást vizsgálja.

- LHV: a vizsgálat során a gyermek vagy hallás után ír szavakat, vagy pedig másolja azokat (ezt akkor teszi, ha a hallás utáni területen rendkívül rosszul teljesít). Először álszavakat kell írnia,  majd szabálytalan szavak, végül szabályos szavak írása következik. A vizsgáló személy a gyermek által ejtett hibákat részletesen kielemzi.

- Tollbamondások, anyanyelvi képességeket mérő lapok

- DPV (Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata): A vizsgálat kiterjed minden fő területre (téri, síkbeli tájékozódás; számfogalom, globális mennyiségfelismerés; mennyiségi relációk; mennyiségállandóság; helyiértékek; számnév-számjegy egyeztetés; számjegyírás; szöveges feladatok; logikai szabályok; számemlékezet). A pedagógiai vizsgálat mellett a szakemberek elvégzik a gyermek általános képességmérését, az intelligenciaszint meghatározását is.

Természetesen a felsoroltakon kívül még nagyon sok teszt, próba, vizsgálóeljárás létezik, mi csak a legfontosabbakat szerettük volna bemutatni röviden.

Források:

Frostig-teszt

https://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Gyogypedagogiai%20pszichodiagnosztika/111_korai_letkorban_elvgezhet_vizsglatok.html

https://semmelweis.hu/pak/files/2017/12/3.-PAFPI-SZIMPOZIUM_Kenyhercz_2016_04_26.pdf