Az integráló pedagógus teendői

Az integrációban részt vevő pedagógusok számára a gyermek befogadása számos plusz adminisztratív teendőt tartogat. Most ezekről szeretnénk röviden írni, külön tárgyalva a témát a köznevelés különböző szintjein:

1. Óvodák: 

A sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációs, rehabilitációs fejlesztésének programjai az intézmény nevelési programjának tartalmai elemévé válnak, így a nevelési program kiegészül az egyéni fejlesztési tervvel.

Le kell szögezni, hogy a konkrét fejlesztés minden esetben a megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus feladata, aki együttműködik a különböző a társszakmák szereplőivel (pszichológus, gyógytornász, gyermekszichiáter stb.) a gyermek fejlesztése során. A gyógypedagógus a fejlesztő munka megkezdése előtt egyénre szabott fejlesztési tervet készít. A fejlesztés tartalmáról, célkitűzéseiről tájékoztatja a gyermekkel foglalkozó pedagógusokat. Mivel a gyermek portfóliója tartalmazza a fejlesztési tervet, ez az óvódapedagógus számára is elérhető.

Az óvodapedagógusok szintén készítenek fejlesztési tervet, de ebben segítségükre van a fejlesztést végző gyógypedagógus, illetve az általa összeállított fejlesztési terv, valamint a szakértői bizottság szakvéleménye. Az óvodapedagógusnak természetesen egyáltalán nem kell egyéni illetve csoportos fejlesztést végeznie, az ő fejlesztési tervének az a szerepe, hogy a csoporttal végzett tevékenység során a sajátos nevelési igényű gyermek azon képességterületeire igyekszik fejlesztő hatással lenni, amelyeket a sérülés érint. 

Mindez azt jelenti, hogy az SNI gyermek számára olyan célokat tűz ki, amelyek számára is elérhetőek (lehetséges, hogy ő például kisebb számkörben fog tudni számolni, mint csoporttársai), igyekszik nem túlterhelni a gyermeket a nevelés, fejlesztés során, a foglalkozások során más típusú feladatot ad (pl. alacsonyabb absztrakciós szintű tevékenységet ad a gyermek számára, rövidebb verset kell megtanulnia, vagy ugyanazt a versikét, de nem az egészet, csak egy részletét stb), vagy  neki kifejezetten olyan tevékenységeket ad, amelyek az elmaradását csökkentik.

Az óvodapedagógus és a gyógypedagógus között mindvégig szoros együttműködésnek kell lennie, hisz a fejlesztést végző szakembernek folyamatosan segítenie kell tanácsaival a többségi pedagógust.

A források között feltüntetett, úgynevezett Irányelvek részletesen leírják az egyes kategóriák fejlesztési követelményeit.

A szakértői bizottság vizsgálata (és felülvizsgálata) iránti kérelmet a gyermek csoportját vezető óvodapedagógus tölti ki a rendelkezésére álló információk alapján, illetve gondoskodik a dokumentum továbbításáról (konkrétan átadja a titkárságnak).

Az óvópedagógus ezeken kívül a szakértői bizottság vizsgálata és felülvizsgálata számára, valamint a gyermekpszichiátriai vizsgálatok esetén pedagógiai jellemzést készít. A vizsgálatok során a pedagógus véleményét, megfigyeléseit, tapasztalatait figyelembe veszik a diagnózis megállapításához.

2. Általános- és középiskolák: az iskolák életét a NAT és az abban leírtak határozzák meg, amely kiegészül az úgynevezett Irányelvek rendelkezéseivel (lásd forrás).

Az intézmény a szakmai alapdokumentumában megnevezi azokat a kategóriákat (pl autizmus spektrum zavar, egyéb pszichés zavar), amelyek integrációjára vállalkozik. Pedagógia programjának számos területén meg kell jelennie az integráció következtében szükséges változásoknak. Ezt a megfelelő menüpontnál /Az egész intézményt érintő adminisztratív teendők/ - ismertetjük.  Mindemellett azonban a tanítási - tanulási programokban, illetve a fejlesztési tervekben is meg kell jelennie a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos speciális tartalmaknak, követelményeknek, céloknak.

Le kell szögeznünk itt is, hogy a konkrét fejlesztő tevékenység, az egyéni- és kiscsoportos terápiák végzése szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus kompetenciája. A gyógypedagógus ehhez a munkához fejlesztési tervet készít, amelynek tartalmáról és céljairól tájékoztatja az osztályfőnököt, a szaktanárokat, illetve az osztálymunkában részt vevő pedagógusokat. Ezen kívül folyamatos kapcsolatban is áll a pedagógusokkal, igény szerint konkrét tanácsokkal segíti munkájukat. Mivel a habilitáció, rehabilitáció egyes elemei beépíthetőek a tanórába, ezért segítséget nyújt a tanárok, tanítók számára ezeknek az elemeknek a beépítésében, megtervezésében, illetve az ezekkel kapcsolatos konzultációban.

Milyen konkrét adminisztratív teendőkben valósul meg mindez?

- A többségi pedagógus is készít fejlesztési tervet. Ebben segítségére van a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus. Természetesen az ő fejlesztési terve csak a saját tantárgyi területére terjed ki és sokkal kevésbé részletes, mint a gyógypedagógus fejlesztési terve. (Diszlexiás gyermek esetén például szókincsbővítésre alkalmas feladatokat építhet be a témával kapcsolatban, figyelemzavaros gyermeknél szóhalmazba beszúrhatja az óra kulcsszavait, amelyet az megkeres stb.)

- A tanmenet is módosul az integráció következtében. Hogyan is történhet ez?

• Megvalósulhat úgy, hogy a pedagógus a tanmenet írásakor a adott tananyagtartalmaknál tünteti fel a sajátos nevelési igényű gyermekkel kapcsolatos vonatkozásokat (pl a diszkalkuliás gyermek még nem jut el a hetes szorzó- és bennfoglalótábla elsajátításához, csak a kettes szorzót kell tudnia az adott időpontban). Ez a megoldás igen részletes és alapos, de rendkívül sok idő az elkészítése
• Lehetséges azonban, hogy a pedagógus úgynevezett tanmenet-kiegészítést készít, ahol megfogalmazza azokat az elveket, és konkrét tevékenységeket, amelyeket az SNI-gyermekkel végez. Ilyen javaslatokat többnyire az utazó gyógypedagógusok a szaktanárok és tanítók rendelkezésére szoktak bocsátani, megkönnyítve ezzel is munkájukat.
  

- A sajátos nevelési gyermekek számára az intézmény vezetője - amennyiben azt a gyermek szakvéleménye tartalmazza - felmentést adhat bizonyos tananyagrészek értékelése, vagy akár egész tantárgyak értékelése alól ( a leggyakoribb, hogy a diszgráfiás gyermek helyesírását nem értékelik, sem anyanyelvén, sem pedig idegen nyelven). Amennyiben egész tantárgyat (pl diszkalkuliás gyermek esetén a matematika tantárgy) nem zárhat le osztályzattal a pedagógus, szöveges értékelést alkalmaz. Itt nem kell bonyolult dologra gondolni, gyakran elég az intézménynek néhány szavas értékelési rendszert kidolgoznia.

- Az osztálynaplóban - akár papír alapú, akár elektronikus naplóról van szó - meg kell jelennie az adott gyermeknél a sajátos nevelési igény tényének. Ez azt jelenti, hogy a szakvéleményt kibocsátó szakértői bizottság nevét és címét, a szakvélemény számát, a kiállítás keltét,  a megtörtént és a következő felülvizsgálat időpontját is fel szokták tüntetni a naplóban.

 - A szakértői bizottság vizsgálata (és felülvizsgálata) iránti kérelmet az osztályfőnök tölti ki a rendelkezésére álló információk alapján, illetve gondoskodik a dokumentum továbbításáról (konkrétan átadja a titkárságnak).

- Az osztályfőnök  a szakértői bizottság vizsgálata és felülvizsgálata előtt, valamint a gyermekpszichiátriai vizsgálatok esetén pedagógiai jellemzést készít a gyermekről. Az osztályfőnökön kívül az érintett szaktanárok is szoktak rövid, szakmai, saját területet érintő jellemzést készíteni, amelyet csatolnak az osztályfőnök jellemzéséhez. A szakértői bizottság vizsgálatát, megfigyeléseit ezek az tapasztalatok kiegészítik, s hozzájárulnak a megfelelő diagnózis kialakításához.

- A központi  középiskolai írásbeli felvételi megírása előtt  az SNI tanuló szülője kérelmet nyújthat be a vizsgát szervező kiválasztott intézményhez, a gyermekre vonatkozó kedvezmények érvényesítése érdekében. Ehhez csatolja a gyermek szakvéleményét. Ebben a gyermek osztályfőnöke, bár nem az ő kötelessége, a gyakorlatban szinte mindig segítséget nyújt.

A fentiekből látható, hogy az integráció egyben többlet-adminisztrációval is jár az őt befogadó pedagógusok számára.

Forrás:

30/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról