BTMN
A BTMN rövidítés a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel élő gyerekekre vonatkozik. De kik azok a gyerekek, akik ebbe a törvényi kategóriába tartoznak?
Ehhez a Köznevelési törvényt kell segítségül hívnunk:
Beilleszkedési, tanulási, és magatartási nehézség (BTMN): beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről,4. §. 3. bekezdés)
Tehát:
- a BTMN kategóriába az a gyerek sorolható, aki szakértői véleménnyel rendelkezik, amelyet az úgynevezett
járási szakértői bizottság ad ki, ritka esetben pedig
országos, vagy megyei szakértői bizottság bocsátja ki a szakvéleményt
- a BTMN gyerek legmarkánsabb jellemzője, hogy bizonyos területeken alulteljesít, vagy nehézségekkel küzd. Ez a terület lehet a tanulás, vagy a társas kapcsolatok területe, illetve a viselkedés szabályozása
- a nehézségek, hiányosságok következtében a gyermek személyiségfejlődése az átlagostól eltérő lehet, nem tud az osztályba / csoportba harmonikusan beilleszkedni
- a BTMN kategóriába tartozó tanuló mindig kizárólag többségi (azaz
normál) iskolába jár, nem mondhatjuk, hogy ezeket a gyerekeket integrálják, együttnevelik
- fejlesztő foglalkozás keretében
látják el őket
- általában fejlesztő pedagógus
foglalkozik velük, de gyógypedagógus is végezheti fejlesztésüket
- a BTMN kategóriával együtt járó jogosultságok kizárólag a közoktatás időtartamára terjednek ki (a felsőoktatásban már nem érvényesíthetők)
- a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermeknek NINCS BNO kóddal jelölt diagnózisa!
- a kulcsfogalmak a nehézség, hiányosság, tehát ezeknél a gyerekeknél tanulási, vagy magatartási zavarról, fogyatékosságról nem beszélhetünk.
- a BTMN kategóriába tartozó gyermekeknél a nehézségek hátterében valószínűleg nem sejthetők idegrendszeri, organikus okok (bár erre a törvény nem tér ki).
- kevésbé súlyos kategória, mint a sajátos nevelési igény, ezért jóval kevesebb többletjogot biztosít a gyermek számára, mint az SNI. Ez érthető, hiszen nem is igényel olyan mértékű plusz segítséget, ráfordítást, beavatkozást, mint az utóbbi kategória.
írhatsz...