Diszlexia (Meghatározott olvasási zavar) F81.0
A fejlődési diszlexia fogalmát többen is próbálták már meghatározni. Ezen az oldalon elsőként a legismertebb meghatározásokat mutatjuk be, illetve leírjuk a diszlexia legfontosabb ismertetőjegyeit. (Létezik olyan diszlexia, ami más eredetű, például baleset, vagy betegség - agyvérzés - következtében alakul ki, ezt szerzett diszlexiának hívjuk.) Ezt követően kitérünk a háttérben meghúzódó okokra, illetve számba vesszük a lehetséges terápiákat.
A fejlődési diszlexia fogalma:
John Stein professzor, a diszlexia kutatója úgy írja le a diszlexiát, mint neurobiológiai eredetű specifikus tanulási zavart. A diszlexiás gyermek olvasásban nyújtott teljesítménye jelentősen eltér az IQ (itt normál intellektusról van szó) és az életkor alapján várttól, és ez az eltérés nem tudható be valamilyen fizikai, pszichiátriai vagy oktatási hátránynak (Stein, 2001).
Egy másik meghatározás szerint a diszlexia jellemzője a pontos és/vagy fluens szófelismerés nehezítettsége és a gyenge betűzési és dekódolási képesség. Ezek a nehézségek jellemzően a nyelvi rendszer fonológiai komponensének hiányosságaiból származnak, a személy egyéb kognitív képességeihez, valamint a megfelelő oktatási instrukcióhoz mérten nem várt alulteljesítést jelentenek. Másodlagos következményként szövegértési nehézségek jelentkezhetnek, továbbá a kevesebb olvasási tapasztalat hátráltathatja a szókincs és a háttértudás fejlődését (International Dyslexia Association, National Insitutes of Child Health and Human Development, 2002).
A DSM-5 a specifikus tanulási zavarok közé sorolja (ennek jellemzőit Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei - F81 pont alatt írtuk le), és a 315.00 kód alatt jelöli. Meghatározásuk szerint "a diszlexia kifejezés egy alternatív elnevezés a tanulási zavarok olyan mintázatára, amelyet a pontos vagy folyékony szófelismerés problémája, gyenge dekódolási és betűzési képesség jellemez. Ha diszlexiaként határozzuk meg a nehézségek ilyen mintázatát, fontos, hogy minden egyéb megjelenő nehézséget is meghatározzunk, mint pl. nehézségek az olvasott szöveg megértésében vagy a matematikai érvelésben. " (DSM-5, p. 100).
A BNO-10 szerint "az olvasási készségek fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása, nem írható kizárólag látásélesség, szellemi érettség vagy nem megfelelő iskoláztatás rovására. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok, szófelismerés, orális olvasási készségek, olvasásértési készség elsajátítása mind sérült. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarokkal, ami serdülőkorra megmarad, annak ellenére, hogy az olvasásban javulás tapasztalható. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd- és nyelvfejlődés zavara. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban" (BNO-10, 1998. p. 124).
A diszlexia jellemzői:
A definíciók alapján a diszlexia legfontosabb jellemzői az alábbiak:
- - nehezített a folyékony (fluens) olvasás, a gyermek nem pontosan olvassa a szavakat
- - a betűzési képesség gyenge
- - a dekódolás is nehézkes. Ez azt jelenti, hogy a betűket a gyermek nem tudja megfelelően hangokká alakítani.
- A fentieken túl a diszlexiára jellemző még, hogy:
- - a szövegértéssel is problémák jelentkeznek
- - a zavar idegrendszeri eredetű
- - kizárólag normál intellektus mellett beszélhetünk diszlexiáról
- - sem érzékszervi sérülés, sem mozgássérülés, sem a nem megfelelő oktatási környezet, vagy rosszul megválasztott tanítási módszerek, valamint hátrányos családi helyzet nem áll fenn a háttérben, mint kiváltó ok. Tehát a gyermek ép érzékszervekkel, ép beszédszervekkel rendelkezik, megfelelő olvasástanítási módszerrel tanítják, mégsem tanul meg a többi gyermekkel együtt olvasni.
A diszlexia tünetei több módon is megközelíthetők:
A mennyiségi tünetek arra koncentrálnak, hogy a gyermek olvasástempója az átlaghoz képest lassú és/vagy az olvasás során sok hibát ejt.
A tünetek minőségi jellemzői azt tükrözik, a gyermek milyen jellegzetes hibákat ejt az olvasás során. Az elnevezések változhatnak, mi itt csak a legjellemzőbb tévesztéseket soroljuk fel:
- - Betűtévesztés (helyettesítés, szubsztitúció) - a gyermek az egyik betűt egy másikkal cseréli fel. Ez a csere gyakran következetes. Pl. "bal" helyett "dal"-t olvas (b-d csere), vagy "öt" helyett "üt" szót mond (ö-ü csere). A csere oka lehet vizuális hasonlóság, a betűknek megfelelő hangok képzési helye szerinti egyezés, akusztikai hasonlóság, zöngés-zöngétlen hangpárok betűinek cseréje.
- - Betűkihagyás (elízió) - kihagy betűket az olvasás során. Pl. "kapa" helyett "kap" szót olvas, "figyelmem" helyett "figyelem" szót mond.
- - Betoldás, hozzáadás (addíció) - több betűt olvas, mint amennyi a szóban szerepel. Pl. "valaki" helyett "valakit" olvas stb.
- - Szótagok kihagyása, vagy betoldása
- - A betűk sorrendjének felcserélése, a betű áthelyezése (permutáció, reverzió) - Pl. "ürge" helyett "üreg" olvasása, "katona" helyett "kanota" szó.
- - Perszerveráció (megtapadás) - az előző, olvasott szó betűjét viszi át a következő szóba.
- Pl. "szép sál" helyett "szép szál"-t olvas.
- - Elővételezés - a következő, még nem olvasott szó betűjét viszi át az éppen olvasott szóba. Pl. "gombát bámul" helyett "bombát bámul" olvasása.
- - Ismétlés - a gyermek többször nekifut az adott szó olvasásának.
- - Rossz kombináció - Pl. "emberről" szó helyett "embertől" szót olvas, vagy "kérdés" helyett kéregetést olvas
- - Szóroncs olvasása - a szó kb 50%-a hiányzik az olvasáskor
- - A betűk összeolvasásának nehezítettsége
- - Az olvasás megtagadása stb.
A fenti tünetek mellett azonban idővel megjelenhetnek olyan másodlagos tünetek, amelyek az iskolai kudarcok okán alakulnak ki. Ezek lehetnek védekezési, vagy kitérési mechanizmusok, mint például a munka megtagadása, vagy iskolakerülés, de belemenekülhet a gyermek kompenzációba is, ekkor bohóckodik, veszélykereső magatartást produkál. De előfordulhat akár agresszió is, az iskolai munka zavarása, vagy éppen pszichoszomatikus tünetek (hasfájás, hányás stb) is megjelenhetnek (Lőrik J).
Milyen okok állhatnak a diszlexia mögött?
- - A megismerő (kognitív) funkciók terén jelentkező hiányosságok: a hallási, vagy a vizuális ingerek észlelésének nehézségei; az emlékezeti mechanizmusok elégtelen volta, vagy a gondolkodási területen tapasztalható gyengeség. Tehát, bár a gyermek érzékszervei épek, a külső ingerek felvételében és feldolgozásában mégis problémák jelentkeznek.
- - A fonológiai tudatosság nem megfelelő volta - azaz a gyermek nem tudja a szavakat kisebb egységekre (pl hangokra) tagolni, a hangokból nem tud szavakat alkotni. Nehézséget okoz számára, hogy a szóban egy adott hangot megváltoztasson, és ezzel új, értelmes szót képezzen. Ezek a gyerekek gyakran nem érzékelik a rímeket sem. Ha egy gyermek fonológiai területen elmarad életkorának átlagától, az felhívhatja a figyelmünket arra, hogy később esetleg diszlexia alakulhat ki nála. Gyakorlatilag ez a terület a diszlexia legjellemzőbb gyanújele.
- - A megtanult szavakat gyakran nehezen tudja felidézni a gyermek (az úgynevezett mentális lexikonból nem tudja előhívni az általa ismert kifejezéseket, úgymond szótalálási nehézsége van. Az is előfordul, hogy más szót mond az odaillő kifejezés helyett). A szavak előhívásának nehézsége nem minden gyermeknél jellemző, vannak olyan diszlexiás gyermekek, akik kifejezetten jól teljesítenek az ilyen jellegű feladatokban.
A kutatások azt mutatták, hogy a diszlexiások agyának egyes területein felismerhetők bizonyos anatómiai eltérések, illetve azon agyi területek, amelyek az úgymond normál olvasónál olvasás közben működnek, a diszlexiások esetén alulfunkcionálnak. Többen genetikai okokat feltételeznek a diszlexia kialakulása mögött. Egy bizonyos, hogy a fiúk aránya nagyobb e téren, mint a lányoké (leggyakrabban 3:1 arányt feltételeznek).
A diszlexia előzményeként gyakran jelentkezik úgynevezett specifikus nyelvfejlődési zavar. Ez azt jelenti, hogy a gyermek beszéd- és nyelvi képességei mind időben, mind minőségben elmaradnak kortársaik nyelvi fejlődéséhez képest. Azaz, a gyermek később kezd el beszélni, s ezt a késést később sem tudja behozni. A beszéd elindulása után nagyon sok beszédhangot hibásan ejt, de ezen túl megtörténhet, hogy mondandóját nem megfelelő nyelvtani szerkezetekkel fejezi ki, igen egyszerű felépítésű mondatokban beszél, szókincse mindvégig szegényes marad. A hallott beszéd megértése, feldolgozása terén is problémákat mutathat, ami később jelentősen megnehezíti az iskolai előmenetelt. Esetenként a matematika területén is nehézségek jelentkeznek, súlyosabb esetben egy másik zavar, a diszkalkulia kialakulását idézve elő. A diszlexiás gyermekek kis hányada még az aktivitás- és figyelemzavar tüneteit is produkálhatja. Látható tehát, hogy a tanulási zavarok ritkán jelennek meg önmagukban, gyakran több terület is érintett, és fejlesztést igényel. A diszlexia szinte minden esetben együtt jár a dysgraphia megjelenésével is.
A diszlexia vizsgálata: a diszlexiát standardizált tesztekkel mutatják ki. Általában a következő vizsgálatokat végzik el a diszlexiás gyermekeknél:
- - olvasásvizsgálat - az életkornak és osztályfoknak megfelelő olvasólapokkal mérik. Ezek a tesztek vizsgálják az izolált betűfelismerést, az értelmetlen szótagok és szavak olvasását, értelmes szavak olvasásának képességét, illetve a szövegolvasást, valamint az olvasottak megértését, vagy azok felidézésének képességét (Meixner-féle olvasólapok, LOV stb).
- - írásvizsgálat - tollbamondás, vagy standardizált teszt (LHV) segítségével vizsgálják a helyesírás színvonalát, illetve magát az írásképet.
- - fonológiai tudatosság vizsgálata (FTT): a teszt a következő vizsgálati területeken nézi a gyermek fonológiai tudatosságának fejlettségét: rímfelismerés, rímképzés, szótagokból szóalkotás, szótagolás, szótagelhagyás, hangelhagyás, hangizolálás, hangszintézis, szegmentálás, hanghosszúság, hangokkal való manipuláció
- - verbális fluencia vizsgálat- ez a vizsgálat azt mutatja ki, hogy a gyermek / felnőtt egy bizonyos idő alatt, adott szempont szerint mennyi szót tud felsorolni. Pl. adott kezdőhanggal, adott főfogalomban, vagy témában kell egy perc alatt annyi szót mondania, amennyi eszébe jut. A teszt vizsgálja a szavak előhívásának elvét is, illetve, hogy a felsorolt szavak milyen csoportokba rendezhetők.
- - verbális munkamemória vizsgálata - ez a teszt azt mutatja meg, hogy milyen a gyermek memóriájának terjedelme. Vagy számsorokat, vagyértelmetlen, de hangzásban a magyar nyelv jellegzetességeit mutató álszavakat kell ismételni a vizsgált személynek. Mindezek mellett teljes mondatokat is ismételhet a gyermek (pl. MAMUT).
- - szókincsvizsgálatok (Peabody passzív szókincsvizsgáló eljárás, Meixner szókincspróba)
- - nyelvtani szerkezetek megértésének vizsgálata (TROG).
- - általános képességvizsgálat: standardizált képességtesztekkel mérik a gyermek különböző képességterületeit, illetve intellektusát.
Óvodáskorú gyermekek esetén a diszlexiát előrejelző vizsgálatokat lehet végezni. Ilyen például:
- - Diszlexia előrejelző gyorsteszt
- - Iskolába lépő gyermekek nyelvi tudatosságának vizsgálata (Lőrik J.)
- - SZÓL-E szűrővizsgálat nyelvi fejlettséget vizsgáló területei
A diszlexia terápiáját diszlexia-reedukációnak hívjuk. A reedukáció során a gyermek számára szükséges specifikus képességfejlesztés mellett a jelentkező olvasási hibák korrekciója történik. A reedukáció teljes mértékben a gyermekre szabott, életkorának, aktuális fejlettségi szintjének megfelelő, a tesztek során megállapított vizsgálati eredmények alapján dolgozzák ki. A megfelelően kidolgozott és alkalmazott, rendszeres otthoni gyakorlással kiegészített reedukációs terápia jelentős mértékben tudja javítani a gyermek olvasásának és szövegértésének színvonalát, s ezáltal iskolai eredményességét. Több típusú diszlexia-terápia létezik. Vannak hagyományos típusú terápiák, mint a Meixner-féle diszlexia reedukáció. Ez a módszer a vizuális terület (a betű képe), az auditív terület (a beszédhang észlelése) és a motorika (a hang kiejtése) egységének megteremtésére, az úgynevezett hármas asszociációra épít. Ezen kívül igyekszik az úgynevezett homogén gátlás jelenségének kiküszöbölésére mind a reedukáció, mind az olvasás során. Meixner Ildikó módszerén alapulnak a diszlexia megelőzését célzó tankönyvcsalád, a Játékház könyvek tagjai. Az ezzel a módszerrel tanuló gyermekek körében a tankönyv logopédiai megalapozottságú módszertana minimálisra csökkenti az olvasási zavar kialakulásának valószínűségét. A nyelvközpontú terápiák a beszéd és annak írásbeli megjelenése közötti kapcsolatra koncentrálnak (pl. Szebényiné, Vannay, Hornyákné kiadványai) . Csépe Valéria is dolgozott ki az olvasási zavar csökkentésére / megszüntetésére irányuló terápiákat.
A terápiák mellett azonban a diszlexiás tanulónak különböző megsegítésekre is szüksége van ahhoz, hogy sikeresen teljesítsen az iskolában. Ezeket a kedvezményeket a szakvéleményben fel is tüntetik. Ilyen például a hosszabb felkészülési idő a dolgozatok / feleletek során, az írásbeli feleletek szóbeli beszámolással való helyettesítése, felmentés az értékelés alól, segédeszköz használatának engedélyezése stb.
Mindezek alkalmazása mellett a diszlexiás gyermekek eredményesek lehetnek iskolai pályafutásukban, sőt, a felsőfokú tanulmányokban is jól teljesíthetnek. Mindez pedig megalapozza az életben való sikerességüket.
Források:
BNO-10 zsebkönyv DSM-IV-TM meghatározásokkal kiegészítve (1998). Budapest: Animula Kiadó.
DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz (d.n.). Budapest: Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft.