Dyscalculia (Az aritmetikai készségek zavara) - F81.2

A diszkalkulia az aritmetikai készségeket érintő zavar. A BNO meghatározása alapján a jelenség nem magyarázható mentális retardációval, vagy nem megfelelő oktatással. A zavar olyan alapvető folyamatokat érint, mint az alapműveletek (összeadás-kivonás, szorzás-osztás) végzése, de kevésbé terjed ki az absztraktabb feladatok végzésére, mint az algebra, vagy geometria, trigonometria stb. (BNO, 1998).

A DSM-5 a specifikus tanulási zavarok közé sorolja (ezek általános leírását tartalmazza  az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei menüpont), és a 315.2 kóddal jelöli. A meghatározás szerint "A diszkalkulia kifejezés egy alternatív elnevezés a zavarok olyan mintázatára, amelyet a számokkal kapcsolatos információ kezelésének, a számtani szabályok megtanulásának és a pontos és folyékony számolásnak a zavara jellemez. Ha diszkalkuliaként határozzuk meg a matematikai nehézségek ilyen mintázatát, fontos, hogy mindegy egyéb megjelenő nehézséget is meghatározzunk, mint pl. a matematikai érvelés nehézsége vagy a szóbeli érvelés pontossága. " (DSM-5, p. 101.)

Dékány Judit meghatározása szerint: "a diszkalkulia ép intelligenciaérték mellett olyan organikus hátterű, szint alatti teljesítmény, ahol az egyén a matematikában a tőle elvárt képességek szintje alatt kórosan elmarad. Ez lehet a motorikus, a perceptív funkciók területén létrejött károsodás következménye, nem egyszer a rövidtávú, szeriális emlékezet vagy a figyelem, a különböző gondolkodási műveletek (például analízis-szintézis, összehasonlítás, analógiás gondolkodás) végzésének nehezítettségével, leginkább azonban az absztrahálás súlyos zavarával, az elvont fogalmi emlékezés sérülésével, illetve a beszéd- és a nyelv eltérő fejlődésével magyarázható" (Csonkáné, 2012. p. 345).

A diszkalkulia tünetei már óvodáskorban megfigyelhetők. A diszkalkuliás gyerekeknél a következő - matematikai és egyéb területen jelentkező - tünetek tapasztalhatók:

• - a nagymozgás terén tapasztalható ügyetlenség
• - fejletlen finommotorika
  
• - a laterális dominancia későbbi kialakulása
• - auditív észlelés zavara - ez okozza a 6-7, valamint a 4-7 számok tévesztését
• - vizuális (látási) észlelés problémája - összetévesztik a 6-9 számjegyeket (olvasásban ugyanez okozhatja a b-d tévesztést)
• - nehézségek a téri, illetve a síkbeli tájékozódásban
  
• - gyenge verbális munkamemória
• - nehézségek a vizuális memória terén
• - figyelmi problémák, rövid ideig tartó figyelemkoncentráció, fáradékonyság
  
• - számlálási nehézségek a mozgás és a beszéd koordinációjának elégtelen volta miatt
  
• - a szerialitási képesség sérülése (azaz a dolgok sorrendjét nem ismeri fel és nem is tudja mindig értelmezni) - ezért érthetetlen a gyermek számára, hogy a 4-nek szilárd helye van a 3 és 5 számok között
  
• - problémák a szimbólumok felismerésében - ez vezet a matematikai szimbólumok használatának nehézségeihez
• - az absztrakció nehezítettsége
• - problémák jelentkeznek a fogalmak kialakításában
  
• - az analizálás és szintetizálás képessége sérül - ezért egy összeadás elvégzése is problémát okoz, mivel a számokat számjegyekre kell bontani, a műveleti jeleket értelmezni kell, ezután a szintézis műveletével számolási irányt, valamint műveleti technikát is jelölni kell
• - az analógiás gondolkodás alacsony fejlettségi szintje - emiatt a szabályalkotás problémákba ütközik
  
• - kihagyás, tévesztés, felcserélés számláláskor, a sorozatalkotási képesség érintettsége miatt
  
• - az eszközhasználattól való elszakadás nehézkes
• - a beszéd és nyelvi fejlődés zavaraira jellemző jelenségek is megjelenhetnek: nem különül el a kisebb-nagyobb fogalma a több-kevesebb fogalmától; nehezített a fogalmak pontos megnevezése; gyér szókincs, helytelen ragozás; relációs szavak helytelen használata; nehézkes a szókincs aktivizálása; nehezített a szövegértelmezés (Dékány, 2003)
  

Mindezek miatt:

• - a számfogalom kialakulatlan, a gyermeknek nincsenek elemi számfogalmai sem
• - a műveleti fogalom is érintett (az alapműveletek terén is)
• - a számnevek és számjegyek egyeztetése problémás
  
• - nehézségek jelentkeznek a mennyiségi relációk felismerésében
  
• - a helyiértékek meghatározása nehézkes
• - a matematikai műveletvégzés menete problémás
• - a matematikai kifejezések használata

Másodlagos pszichés tünetek is megjelenhetnek a tanulási kudarcok következtében:

• - érzelmi labilitás
• - gyenge tanulási motiváció
• - idegenkedés a matematika-tanulástól
• - önbizalomvesztés, gátlásosság, vagy éppen ellenkezőleg, túlzott önértékelés, gátlástalanság, figyelemfelhívó viselkedés, bohóckodás
  
• - nehézségek a kapcsolatteremtésben, vagy válogatás nélküli barátkozás, ismerkedés
• - pontatlanság, gyakori késés, rendetlen környezet, felszerelés
• - csúnya írásbeli munka (Dékány, 2003).
  

Források:

BNO-10 zsebkönyv DSM-IV-TM meghatározásokkal kiegészítve (1998). Budapest: Animula Kiadó.

Csonkáné Polgárdi Veronika (2012). Ismertető a Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálatáról óvodás és kisiskolás korú gyermekeknél. Gyógypedagógiai Szemle, 40(4). 343-351.

Dékány Judit (2003). Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához. Budapest: Logopédiai Kiadó.

DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz (d.n.). Budapest: Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft.