Hiperkinetikus zavarok - F90

A BNO-10 meghatározása szerint a hiperkinetikus zavarok "az élet korai szakaszában (általában már az első öt életévben) kialakuló betegségcsoport. Jellemzője a kitartás hiánya a kognitív részvételt igénylő tevékenységekben, a csapongásra való hajlam (a beteg egyik tevékenységből a másikba csap, anélkül, hogy az előzőt befejezné), ill. a rendezetlen, rosszul irányított, túlzott mértékű aktivitás. Több más rendellenességgel szövődhet. A hiperkinetikus gyermekek rendszerint nyughatatlanok, impulzívak, könnyen szenvednek balesetet. Gyakran kerülnek bajba (iskolai) függelemsértés miatt, bár a szabályokat önkéntelenül és nem tudatosan szegik meg. Felnőttekhez való attitűdjüket a szociális gátlások, a szokványos visszafogottság és mértéktartás hiánya jellemzi. A hiperkinetikus gyermekek általában népszerűtlenek társaik körében, elszigetelődhetnek, magányosakká válhatnak. Gyakori a kognitív működések zavara, ill. szokatlanul gyakori a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. A kórkép másodlagos szövődménye pl. az aszociális viselkedés és a csökkent önértéktudat." (BNO, 1998. p. 133.)

A hiperkinetikus zavarok közé tartoznak az aktivitás és a figyelem zavarai, amely kategória gyakran szerepel a gyermekek szakvéleményén. 

Forrás:

BNO-10 zsebkönyv DSM-IV-TM meghatározásokkal kiegészítve (1998). Budapest: Animula Kiadó.