Magatartási zavarok - F91

A BNO-10 alapján a magatartási zava1998."jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartás-sémák. A viselkedés egészen a kornak megfelelő szociális elvárások durva áthágásához vezethet, sokkal súlyosabb lehet, mint egy hagyományos gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és elég hosszan kell tartania (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). A magatartászavar része lehet egy meglévő pszichiátriai szindrómának, ebben az esetben ezt a diagnózist kel előnyben részesíteni. A diagnózis olyan viselkedésen alapszik, mint például: extrém mértékű harcosság, fenyegetőzés, emberekkel, állatokkal, tárgyakkal való durva bánásmód, a tulajdonnal szembeni extrém destrukció (rombolás), tűzokozás, lopás, ismételt hazudozás, iskolakerülés, gyakori elszökés otthonról, gyakori és súlyos indulatkitörések, szófogadatlanság. Bármelyek a fentiek közül, ha kellően markáns, elegendő a diagnózishoz, de izolált aszociális cselekedetek nem" (BNO-10, 2004 p. 135.).

A DSM-5 kritériumai sokkal részletesebbek. Ebben a szakkönyvben Viselkedési zavar néven szerepel és a 314 kóddal van ellátva.

Jellemzői:

"A. A viselkedés olyan visszatérő és állandósuló mintája, amelyben mások alapvető jogait vagy az életkornak megfelelő fontosabb szociális normákat és szabályokat megszegi, ami az alábbi 15 tünet közül bármely alábbi kategóriából az elmúlt 12 hónapban legalább hárommal, a elmúlt 6 hónapban legalább eggyel együtt jár.

Emberek és állatok felé irányuló agresszió

1. Gyakran bánt, megfenyeget, vagy megfélemlít másokat
2. Gyakran kezdeményez verekedést
3. Olyan fegyvert használ, amely komoly fizikai sérülést okozhat másoknak (pl. tégladarabot, törött üveget, kést, puskát).
4. Fizikailag kegyetlen másokkal.
5. Fizikailag kegyetlen állatokkal.
6. Lopott úgy, hogy szembekerült az áldozatával (pl. rablótámadás, pénztárca ellopása, zsarolás, fegyveres rablás).
7. Valakit szexuális tevékenységre kényszerített.

Tárgyak tönkretétele

1. Szándékosan részt vett olyan gyújtogatásban, amelyek célja komoly kár okozása volt.
2. Szándékosan tönkretette mások tulajdonát (nem gyújtogatással).
   

Család vagy lopás

1. Betört valaki más házába, egy épületbe vagy autót feltört.
2. Gyakran hazudozik tárgyak vagy előnyök megszerzése vagy a kötelezettségek elkerülés érdekében (vagyis "átver" másokat).
3. Ellop nem olcsó dolgokat anélkül, hogy szembekerülne a sértettel (pl. bolti lopás betörés nélkül, hamisítás).

Szabályok súlyos megsértése

1. Gyakran kimarad éjszakára a szülői tiltás ellenére, már 13 éves kora előtt.
2. A szülői vagy szülői jellegű otthonban élve, éjszaka elszökött otthonról legalább kétszer vagy egyszer, de hosszú ideig nem tért vissza.
3. Gyakran lóg az iskolából, már 13 éves kora előtt.
   

B. A viselkedés zavara klinikailag jelentős károsodást okoz a társas, iskolai vagy foglalkozásbeli működésben.

C. Ha a személy 18 éves vagy idősebb, nem állítható fel az antiszociális személyiségzavar." (DSM-5, p. 314-315)

A DSM-5 külön jelöli a zavar kezdetét:

• Gyermekkori kezdet (312.81) esetén  legalább egy tüneti jellemző 10 éves kor előtt megjelenik.
  
• Serdülőkori kezdet (312.82) során viszont 10 éves kor előtt egyetlen tüneti jellegzetesség sincsen jelen.
  
• Nem meghatározott kezdet (312.89) során nem áll rendelkezésre adat a zavar jelentkezésének kezdetéről.
  

A viselkedési zavar esetén gyakran egyéb jellemzők megjelenhetnek, amelyek miatt külön altípusokat hoztak létre a szakemberek:

"Korlátozott proszociális érzelmekkel: Ahhoz, hogy egy személynél ez az altípus fennálljon, az alábbi jellemzők közül legalább kettőnek folyamatosan meg kell nyilvánulnia legalább 12 hónapon keresztül, különböző kapcsolatokban és területeken. Ezek a jellemzők a személy tipikus társas és érzelmi működési mintázatát tükrözik ebben az időszakban és nem csak alkalmanként fordulnak elő néhány szituációban. Ezért ennek az altípusnak a felméréséhez több különböző információforrás bevonása szükséges. A személy önbeszámolója mellett fontos, hogy vegyük figyelembe olyan személyek beszámolóit is akik már régóta ismerik a személyt (pl. szülők, tanárok, munkatársak, rokonok, kortársak).

• Bűntudat, lelkiismeret-furdalás hiánya: Nem érzi rosszul magát, vagy nincs bűntudata, ha valami rosszat csinált (ne vegyük figyelembe a megbánást, ha csak olyankor nyilvánul meg, ha elkapják és/vagy büntetéssel szembesítik). A személy általában nem aggódik a tettei negatív következményei miatt. Például nincs bűntudata, miután megsértett valakit vagy nem aggódik a következmények miatt, ha megszegi a szabályokat.
  
• Érzéketlenség, az empátia hiánya: Nem veszi figyelembe mások érzéseit és közömbös azokkal szemben. A személyt hidegséggel, nemtörődömséggel jellemzik. Úgy tűnik, hogy a személyt jobban érdekli az, hogy tetteinek milyen következményei lesznek saját magára vonatkozóan, mint az, hogy hogyan hatnak másokra, még akkor is, ha jelentős kárt okoznak másoknak.
• Hiányzik a saját teljesítményre vonatkozó érdeklődés: Nem aggódik az iskolában, munkában vagy más fontos tevékenységben mutatott gyenge/problémás teljesítménye miatt. A személy nem tesz kellő erőfeszítést annak érdekében, hogy jól teljesítsen, akkor sem, ha az elvárások világosak és jellemzően másokat hibáztat saját gyenge teljesítményéért.
• Sekélyes vagy hiányos érzelmek: Nem mutat érzéseket mások felé, csak olyan módon, ami sekélyesnek, őszintétlennek, vagy mesterkéltnek tűnik (pl. olyan cselekvések, amelyek ellentétesek a kifejezett érzelmekkel; gyorsan tudja, "ki- és bekapcsolni" az érzelmeit) vagy az érzelmek kifejezése nyereségvágyból történik (pl. érzelemkifejezés, amellyel manipulál vagy megfélemlít másokat)." (DSM-5, p. 314-317.)

Források:

BNO-10 zsebkönyv DSM-IV-TM meghatározásokkal kiegészítve (1998). Budapest: Animula Kiadó.

DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz (d.n.). Budapest: Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft.