Az ellátásba való bekerülés lépései óvodás korban

A nem megfelelő fejlődés, az egyes zavarokra jellemző tünetek észlelése után a következő a teendő:

1. A/ A járási szakértői bizottság vizsgálatának kezdeményezése. A vizsgálatot kezdeményezheti a szülő, illetve a szülő beleegyezésével az intézmény, ahová a gyermek jár, valamint a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat stb.

A szakértői vizsgálat iránti kérelem a 15/2013. EMMI rendelet 4. mellékletében található meg, de letölthető a szakszolgálat (esetünkben a Hajdú-Bihar Megyei Szakszolgálat ) honlapjáról is. A kitöltött űrlap mellé mellékelni kell a gyermek pedagógiai jellemzését.

Ha a szülő kezdeményezte a vizsgálatot, az óvoda 10 napon belül köteles kiállítani a vizsgálat iránti kérelmet, valamint csatolni a szükséges dokumentumokat.

Az is előfordulhat, hogy a szülő nem egyezik bele a vizsgálat elvégzésébe, amely ugyanakkor indokolt. Ez esetben a vizsgálatot indítványozó intézmény eljárás megindítását kezdeményezi a szülővel szemben.

B/ Autizmus spektrum zavar, figyelemzavaros hiperaktivitás és magatartászavar esetén a szülő az illetékes gyermekpszichiátriai szakambulanciát is felkeresheti, ahol elvégzik a zavar diagnózisát. Ez esetben azonban már nem indokolt a járási szakértői bizottságot felkeresni, hanem a diagnózis birtokában a megyei szakértői bizottsághoz fordulva a szülő azonnal igényelheti a sajátos nevelési igény megállapítását.

Érzékszervi-, mozgásszervi- illetve beszédfogyatékosság esetén szintén nem kell a járási szakértői bizottsághoz fordulni, hanem az illetékes országos szakértői bizottsághoz kell beadni a vizsgálat iránti kérelmet (illetve szükség esetén az orvosi vizsgálatok papírjait).

2. A járási szakértői bizottság a kérelem beérkezését követően 10 napon belül kijelöl egy időpontot a szülő számára, amikor a gyermek vizsgálatát elvégzik.  Erről a szülőt a vizsgálat időpontja előtt 10, nappal írásban értesíti. A vizsgálatnak a kérelem beérkezését követő 30 napon belül kitűzésre kell kerülnie a rendelet értelmében.  Ha a szülő nem jelenik meg gyermekével a vizsgálaton, új időpontot kap, az eredetihez képest 15 napon belüli időintervallumban. Ha ezen sem jelenik meg, akkor, amennyiben ő kérte a vizsgálatot,  visszavontnak tekintik a vizsgálat iránti kérelmét. Ha a vizsgálatot az intézmény, családsegítő stb. kezdeményezte,  a bizottság közigazgatási hatósági eljárást indít a szülő ellen.

3. A járási szakértői bizottság elvégzi a gyermek pszichológiai és pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálatát. (A vizsgálat részleteit itt nem fejtjük ki, mivel a fejezet célja a sajátos nevelési igény diagnózisának részletezése). A vizsgálat során megállapítást nyerhet, hogy a gyermek BTMN ellátási kategóriába sorolható-e, valamint kijelölik a fejlesztendő területeket. A járási szakértői bizottság nem ad diagnózist, nem jelöl ki intézményt a gyermek számára, és sajátos nevelési igény (SNI) ellátási kategóriát sem állapít meg. Amennyiben intellektuális képességzavar (értelmi fogyatékosság) gyanúja merül fel, a járási szakértői bizottság a gyermek teljes dokumentációját továbbküldi a megyei szakértői bizottságnak további vizsgálat megkezdése céljából. A szülő a vizsgálaton köteles közreműködni a bizottsággal.

4. A/ A szakértői vélemény javaslatai alapján a gyermek fejlesztését megkezdi a fejlesztő pedagógus, vagy a gyógypedagógus. A szakembert alkalmazhatja az óvoda, vagy pedig a szakszolgálat szakembere megy ki az intézménybe a gyermekhez, más esetben pedig a székhelyintézményben történik meg a gyermek ellátása.

Előfordul azonban, hogy a szakszerű, helyesen megtervezett, rendszeresen folytatott fejlesztések ellenére sem javul a gyermek állapota, vagy a fejlesztés végző szakemberben felmerül, hogy a gyermek problémájának hátterében idegrendszeri károsodás talaján kialakuló komolyabb probléma, pszichés zavar, autizmus spektrum zavar, esetleg intellektuális képességzavar (értelmi fogyatékosság) áll. Ez esetben az intézmény kezdeményezi a megyei szakértői bizottság előtti vizsgálatot.

B/ Ha a tankerületi szakértői bizottságban az első, vagy a további  vizsgálaton  felmerül a sajátos nevelési igény gyanúja (beszédfogyatékosság, egyéb pszichés zavar, autizmus spektrum zavar esetén) , akkor a szakértői véleményben javasolja a gyermek megyei szakértői bizottság előtti vizsgálatát, s e célból megküldi az illetékeseknek a gyermek addigi dokumentációját.

5. Ezek után a gyermekkel foglalkozó pedagógus kitölti  a megyei szakértői bizottság vizsgálata iránti kérelmet. A vizsgálatot kérheti az intézmény (a szülő beleegyezésével), közvetlenül a szülő, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, amennyiben a család kapcsolatban áll velük, illetve a fogyatékosok nappali intézménye, valamint fogyatékosok rehabilitációs intézménye stb. Amennyiben a gyermek közvetlenül rendelkezik gyermekpszichiáter által kiállított diagnózissal, közvetlenül kérheti a megyei szakértői bizottság vizsgálatát. A vizsgálati űrlap kitöltése mellé csatolni kell a pedagógusok jellemzését a gyermekről, valamint az ötödik életévüket betöltött gyermekek státuszát. Amennyiben a szülő nem egyezik bele a vizsgálatba, akkor az intézménynek eljárás indítását kell kezdeményeznie.

6. A megyei szakértői bizottság a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül kitűz egy időpontot a gyermek vizsgálatára. Ez a kérelem beadásától számított 30 napon belül kell történjen, s a vizsgálat előtt 10 nappal az időpontról és a helyszínről értesíteni kell a szülőt. Amennyiben a szülő nem jelenik meg gyermekével a kijelölt időpontban, új időpontot tűznek ki számára 15 napon belüli időpontra. Ha ekkor sem jelenik meg, akkor a bizottság  közigazgatási hatósági eljárást köteles indítani a szülő ellen. Ha  maga a szülő kezdeményezte közvetlenül a vizsgálatot, a kérelmét visszavontnak tekintik.

7. A bizottság elvégzi a gyermek komplex (orvosi - gyógypedagógiai - pszichológiai) vizsgálatát. Ezt később részletesen ismertetjük.

8. A vizsgálat eredményeként a szakértői bizottság szakértői véleményt ad ki. A vélemény tartalmazza a vizsgálatok rövid ismertetését, eredményeit, majd a bizottság megállapításait. A megállapítás tartalmazza a diagnózist is. Ezt követően a bizottság javaslatai következnek a gyermek óvodai nevelésével kapcsolatban, majd azon területek listája, amelyet a zavar típusának megfelelő szakirányon végzett gyógypedagógus fejleszteni fog. Végül az intézmény kijelölése következik, ahová a gyermek járni fog. A szakvélemény tartalmának ismertetését később írjuk le.

9. A szakértői bizottság egy listát mutat a szülőnek azokról az intézményekről, ahol gyermeke óvodai nevelése megtörténhet. Ez az intézmény leggyakrabban azonos a gyermek addigi óvodájával. A szülő az ajánlott intézmények közül választ. Akár integrált oktatást-nevelést, akár gyógypedagógiai intézményben való nevelést-oktatást javasol a bizottság, előfordul, hogy a gyermek lakhelyén, vagy tartózkodási helyén nincs a gyermek számára megfelelő óvoda. Ez esetben a szakértői bizottság megküldi a gyermek szakvéleményét a jegyzőnek. Az illetékes  jegyző feladata ezután arról gondoskodni, hogy a gyermek a kötelező felvételét ellátó intézménybe kerülhessen.

Abban az esetben, ha a szülő által kiválasztott óvoda nem azonos a kötelező felvételt biztosító óvodával, és ez az óvoda nem veszi fel a gyermeket,  akkor a szakértői bizottság a gyermek lakhelye / tartózkodási helye szerinti kötelező felvételt biztosító intézményt jelöli ki számára.

9. A vizsgálat elvégzése után a bizottság tájékoztatja a szülőt a vizsgálat megállapításairól, a a szakvélemény majdani tartalmáról, s a szülő jogairól és kötelességeiről. A tájékoztatás megtörténtéről írásos dokumentum készül, amelyet a szülő aláír. Amennyiben a szülő egyetért a szakvéleményben leírtakkal, aláírásával igazolja beleegyezését. Ha nem fogadja el az ott leírtakat, akkor a szakértői bizottságnak jeleznie kell ezt a járási hivatalnak. A szülőnek 15 napon belül joga van kezdeményezni a szakértői vélemény felülvizsgálatát. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az egyetértését megadottnak tekintik.

A szakvéleményt a szakértői bizottság 21 napon belül megküldi postai úton a szülőnek, illetve a szakvéleményben kijelölt óvodának (valamint az illetékes jegyzőnek).

10. Az első szakértői vizsgálat időpontjától kezdve további szakértői vizsgálatokra, úgynevezett felülvizsgálatokra van szükség. Ezek időpontjai:

• - az első felülvizsgálat a legelső szakértői bizottsági vizsgálat után következő tanévben történik (tehát kb 1 év múlva)
  
• - a gyermek tíz éves koráig 2 évente ismétlődnek a felülvizsgálatok
• - ezt követően a gyermek 16 éves koráig háromévente történnek a felülvizsgálatok
• - a szülő bármikor kezdeményezhet felülvizsgálatot

Forrás:

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

Link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300015.emm