SNI

Mit takar a sajátos nevelési igény fogalom?

A sajátos nevelési igény (röviden SNI)  fogalma az integráció elterjedésével vált közismertté. Az angolszász szakirodalomban a children with special needs / children, pupil with special educational needs kifejezéseket használják erre a gyermekcsoportra. Hazánkban több próbálkozás is történt a fogalom "honosítására". Kezdetben a speciális nevelési szükséglet, majd a sajátos nevelési szükséglet kifejezésekkel igyekeztek az eredeti terminust visszaadni. A 2011-es köznevelési törvény már a sajátos nevelési igény kifejezést használja, ezért mind a pedagógiában, mind a gyógypedagógiában, valamint a jogi területen ez a szakkifejezés vált elfogadottá.

A sajátos nevelési igény azt takarja, hogy a gyermeknek különleges pedagógiai bánásmódra van szüksége. Ennek oka az, hogy a gyermek  valamilyen biológiai, érzékszervi, idegrendszeri károsodással rendelkezik, s a "normál" pedagógiai eszközök, módszerek, segítségnyújtási formák nem elegendőek ahhoz, hogy a gyermek illeszkedni tudjon a nevelés és oktatás követelményeihez. Ennek érdekében többletszolgáltatásokra, eszközök beszerzésére, több anyagi ráfordításra, speciális pedagógiai eljárásokra van szüksége ahhoz, hogy az oktatás során boldogulni tudjon (Illyés, 2000).

Mit kell leszögezünk?

1. A sajátos nevelési igény nem egyenlő a fogyatékossággal. Magában foglal számos fogyatékossági típust, de emellett tanulási, figyelmi zavarokat, vagy autizmust  is takarhat.

2. A sajátos nevelési igény nem diagnosztikus kategória! Diagnosztikus kategória példának okáért az autizmus spektrum zavar, az enyhe értelmi fogyatékosság, a diszlexia stb., azaz egy adott eltérés  / vagy rendellenesség pontos megnevezése, amely konkrétan körülírt tünetegyüttessel rendelkezik.   Az SNI egy gyűjtőfogalom, amely többletjogokat biztosít.   Jogosíthat például arra, hogy több felkészülési időt kapjon valaki a dolgozatok írásánál, vagy írásbeli számonkérés helyett szóbeli feleltetést biztosítsanak számára, de akár felmentést is kaphat egyes tananyagrészek értékelése alól.

3. Az SNI elnevezést nem azért találták ki, hogy az ebbe a kategóriába tartozó gyerekeket stigmatizálják vele, hanem abból a célból, hogy jogosulttá tegyék a többletszolgáltatások igénybe vételére.

4. Az SNI gyermek után az intézmény többszörös normatívát vehet igénybe, amelynek célja az, hogy a tanuló speciális szükségleteinek megfelelő eszközöket, tárgyi feltételeket biztosítani tudják.

5. Mivel az SNI gyermek az őt tanító pedagógus részéről is több odafigyelést igényel, ezért nem egy, hanem kettő, esetenként három tanulóként tekinthető az osztálylétszám kialakításánál. 

Nézzük meg, hogyan határozza meg a köznevelési törvény a sajátos nevelési igény fogalmát!

Sajátos nevelési igény (SNI): sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, 4. §. 25. bekezdés)

Tehát:

1.  SNI kategóriába az kerülhet, aki szakvéleménnyel rendelkezik, amit a megyei, vagy országos szakértői bizottság állít ki
2. Ide tartoznak azok a gyerekek, akik valamilyen fogyatékossággal rendelkeznek. Ez lehet  érzékszervi-, mozgásszervi,  értelmi fogyatékosság, de akár a beszéd, vagy a nyelv területét érintő fogyatékosság is.  Amint azonban korábban már említettük,  nem kizárólag a fogyatékosságok területét öleli fel az SNI, hiszen  ide tartoznak az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek, vagy azok, akik úgynevezett egyéb pszichés zavarral rendelkeznek.
3. az egyéb pszichés zavar kifejezés a súlyos tanulási zavarok körét,  az aktivitás és figyelemzavart (ADHD), és a magatartásszabályozási-zavart foglalja magában.
4. A súlyos tanulási zavar körébe tartoznak azok a zavarok, amelyek az úgynevezett kultúrtechnikák (olvasás, írás vagy számolás) elsajátítását akadályozzák. Ezek közül többet a "disz" előtaggal látunk el. Magyarul aki diszlexiás, diszgráfiás, diszortográfiás (a helyesírás zavara), vagy diszkalkuliás (számolás zavara), az mindenképpen SNI gyermek.
5. Az SNI ellátása történhet szegregált formában, azaz speciális iskolákban (ez a fogyatékosságokra és az autizmusra vonatkozik, a pszichés zavaroknak nincsen speciális iskolája), vagy pedig integrált formában.
6. Az SNI gyerekekkel való foglalkozást habilitációs - rehabilitációs foglalkozásnak hívjuk
7. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését (a habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat)  gyógypedagógus végzi (minden egyes csoportnak megvan a maga szakirányú gyógypedagógusa).
8. Az SNI-vel kapcsolatos többletjogok még a felsőoktatásban is érvényesíthetők
9. Az SNI gyerekeknek minden esetben BNO kóddal jelölt DIAGNÓZISUK van. Pl. diszlexia - F 81.0. Ez a diagnózis szerepel a szakvéleményükön.

Felhasznált irodalmak:

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

Illyés Sándor (2000). A magyar gyógypedagógia hagyományai és alapfogalmai. In Illyés S. (szerk.), Gyógypedagógiai alapismeretek (1. kiad. pp. 377-409). Budapest: ELTE BGGYFK.